A múlt héten beiskolázásra váró csemetémmel "iskola csipegetőn" volt a párom. Ennek kapcsán írnám le azokat az információkat, amiket egy átlagosan informált szülő leginkább szóbeli tájékoztatások útján ma tudhat erről a "jelentéktelen" dologról:

• a beiratkozáson mindkét szülőnek és természetesen a gyermeknek is ott kell lennie. Hivatalosan semmilyen felmentés nem engedélyezett - így pl. nem adható meghatalmazás, nem méltányolható a külföldön tartózkodás, és nem fogadható el az orvosi igazolás sem. Ha valamely szülő megjelenése a beiratkozáson nem biztosítható, a Gyámhivatal szerint ideiglenes gyámot kell  kijelölni erre az aktusra! Az egyik anyuka megkérdezte, hogy akkor mi van, amikor is ő a beiratkozás idejére van kiírva szülni? Nem tudtak választ adni, legfeljebb annyit, hogy végül is három nap áll rendelkezésre a beiratkozáshoz ... 
  
  (Megjegyzésem e ponthoz: a dolog engem nem érint. Hacsak valamilyen váratlan esemény nem jön közbe, mindketten ott tudunk lenni. De van közel ötszázezer honfitársunk, akiknek jó része nem önszántából vállalt munkát külföldön, hanem azért, mert egyszerűen ellehetetlenült idehaza. Vannak közöttük szép számmal kisgyemekes apukák, akik most egy aláírásért vagy hazautaznak, vagy az állam gyámságára bízzák - pl. életük párja, vagy saját szüleik helyett - a csemetéjüket. Olyan emberséges és életszerű megoldás, hogy csak na ...! Ráadásul ez egy adminisztratív kötelezettség. Nincs, nem is lehet idő arra, hogy minden szülővel pár percet elbeszélgessenek, megismerjék őket a leendő intézményben - már csak azért sem, mert nem is biztos, hogy az lesz a végleges iskola, tehát értelme sem sok lenne.)
  
  
  
• nincs jelentkezési lap a beiskolázáshoz. A fent írt módon el kell menni az adott iskolába, és be kell iratkozni. Ha a körzetesen kívül más iskolába - nemzetiségibe, tehetséggondozóba, vagy egyszerűen csak kényelmi szempontok miatt egy másik körzetben levőbe - szeretné az ember a gyermekét járatni akkor oda IS (mert a körzetesbe mindenképpen. Hivatalosan az iskolaérettségről szól igazolás eredeti példányát át kellene adnunk a beiratkozásnál - ám abból csak egy van. Sebaj, majd másol és hitelesít az iskola. S mindez persze a mi kényelmünk, s a folyamatok egyszerűsítése érdekében történik, állítólag.
  
  (Régen - nem olyan nagyon, mindössze két éve - még volt jelentkezési lap. Azt kitöltöttük, AZ EGYIK SZÜLŐ leadta minden szóba jöhető intézményhez, rangsoroltuk az intézményeket a saját igényeink szerint, és vártuk az értesítést. Az iskolaérettségi igazolás eredeti példányát a beiratkozásnál kellett átadnunk. Most
• mehetünk a körzetesbe családostól,
• beiratkozhatunk, bár nem akarjuk, hogy oda járjon a gyermekünk,
• ezt elmagyarázhatjuk a kis hat évesnek is: Nem kell megijedni, oda fogsz járni, ahova a nővéred, de ide is el kell jönnöd, bár teljesen fölösleges,
• majd mehetünk oda, ahova jár a nagyobbik gyermek - szintén családostól -, és oda is beiratkozhatunk.)
  
  

• ha eldőlt, hogy a gyermeket hova vették fel, az adott intézménybe ismét vissza kell menni. Nem kötelező, de méltányolható elvárás, hogy akkor is ott legyen mindkét szülő, hiszen addigra már eldőltek a dolgok. Ez az a lehetőség, amikor a család bemutatkozik az iskolának, amikor az iskola először szerezhet érdemi tapasztalatokat a gyermek családjáról.
• két éve április végén minden szülő tudta, hova fog járni a gyermeke szemptembertől. Most addigra "csak" a beiratkozáson lesz túl, de azt nem tudja, hogy ha nem egy intézménybe iratkozott be, akkor gyermeke végül is hova fog iskolába járni pár hónap múlva.
• a mi óvodánkban erről az egészről semmiféle írásos tájékoztató nincs kiadva. Igaz, tőlünk összesen öten mennek idén iskolába - lehet, úgy gondolták, ezért a pár gyermekért minek törjék magukat, majd utána járnak a szülők!
• tankönyvekről semmit nem lehet tudni. Azaz dehogynem: annyit, hogy lesznek "tartós" tankönyvek, amelyeket tanév végén vissza kell majd adni, és NEM LEHET MEGVÁSÁROLNI. Ha tehát valakinek úgy megy jobban a tanulás, hogy a könyvben jelölget, aláhúzogat, bármi, annak most annyi marad, hogy fénymásolhatja a könyveket.

Összefoglalva? Túladminisztrált, ugyanakkor számos elemében logikátlan folyamat, amely a szülőknek, gyeremekeknek fölösleges tortúrát, kellemetlenséget okoz, miközben minden olyan esetben, ahol a szülő egynél több iskolával próbálkozik, a folyamat végeredményének egy része tökéletesen érdektelenné válik, mire lezárul. Mégis, kinek jó ez?

Én tudom - pontosabban meg keleltt tapasztalnom -, hogy a kampányban semmi sem szent, de amit most a Magyar Nemzet és a FIDESZ művel a Magnet Bankkal, az gyomorforgató!

Az ugyanis, hogy a PM, Szabó Rebeka vagy még sokezernyi honfitársunk ugyanott bankol, ahol Simon Gábor (nevében is számlát nyitottak valakik!) egy ütősnek tünő, hálás kampány-üzenet ... a FIDESZ hasznára, a PM, Szabó Rebeka és - azért ne feledkezzünk meg róla - sok más ott bankoló honfitársunk kárára!

No de ki foglalkozik azzal, mit jelent ez a MagnetBank számára? Vélhetően hatalmas presztizs- és ezzel piacveszteséget, kilépő betéteseket, fogyatkozó betétállományt, a Bank csökkenő értékét! (Ha a helyükben lennék, nem sokat töprengenék egy jó kis hitelrontásos per elindításán, egyes magukat szóláskényszerben érzők helyében pedig kicsit megremegnék, mert egy bank "hitelessége" kicsit többe kerül, mint megsérteni egy akármilyen közéleti személyiséget.)

Pedig mi is a MagnetBank? A Magnet Bank egy ú.n. közösségi bank, ahol a betétesek pl. a Közösségi Adományozási Program keretében a Bank profitjának 10%-nak felhasználásáról rendelkezzenek. de sorolhatnám még előremutató, és a fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás kérdéseivel érdemben foglalkozó egyéb kezdeményezéseiket is. És nem utolsó sorban magyar bank. De teljesen! (Tessék ellátogatni a Bank honlapjára, s kicsit beleolvasni a kínált szolgáltatások és programok hosszú listájába!)

Erre azt mondja a fideszes:

"... nem lehet véletlen, hogy épp a baloldalnak vannak betétjei az érintett pénzintézetben. ... Véletlenek nem biztos, hogy vannak. Az hogy a ... bankban vezet választási bankszámlát az Együtt-PM egyik politikusa, nem hiszem, hogy véletlen. Ők együtt vannak, egy eszköztárat használnak, egy bankba járnak, egy politikát vallanak."

Szerintem egy banki ügyfél legfeljebb a bankjával vállalhat egy politikát - ha lehet ilyet egyáltalán! De valóban, a Magnet Banknál lehet. És szerintem erre büszkék is lehetük. Több ismerősöm fialtatja ott a pénzét, és ha nem kényszerült volna el a bank fiókja kerületünkből az önkormányzati helyiséggazdálkodás "áldásos" tevékenységének köszönhetően, akkor valószínűleg már nekem is ott lenne a számlám.

Bevallom, kicsit féltem ezt a bankot. Látószögbe került. Már el is indult a célvizsgálat ellene. S ismerve a hatalom bankokkal szemben tanusított ellenszenvét, valamint megtapasztalva a kisgömböc étvágyát, egyáltalán nem lennék meglepve, ha a sajtóban előbb kellően lejáratott, így leértékelődő banknál hamarosan megjelennének a fehérgalléros, aktatáskás ügyvédurak egy visszautasíthatatlan, ámde nem túl előnyös ajánlattal ... ahogy az több tucat cégnél megtörtént az elmúlt pár évben.

A NAV-nál (leánykori nevén: APEH) kirobbant, az ú.n. kiemelt adózók ÁFA-csalásait feltáró botrány kapcsán a Lehet Más a Politika parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte. A "parlamenti matematika" szabályai szerint bármilyen vizsgálóbizottság felállítására - kormánypárti szándék ellenében - csak akkor nyílik lehetőség, ha az MSZP és a JOBBIK egyaránt támogatja a kezdeményezést.

Nem tudhatjuk, mi járt Schiffer András fejében, amikor e bizottság felállítását kezdeményezte, de tételezzük fel, hogy csak az: a Horváth András, volt NAV adóellenőr által nyilvánosságra hozott információk hátterét az Országgyűlésnek is vizsgálnia kell, ha már a NAV belső ellenőrzése egy hétvége alatt letudta ebbéli feladatát azzal, hogy "nincs itt semmi látnivaló, tessék szépen tovább haladni!" Ott volt ugyanis a lehetőség, hogy a korábban kormányzó szocialisták nem állnak egy olyan kezdeményezés mellé mely szükségszerűen nem csak a jelenlegi kormány tevékenységét vizsgálná, s, ezzel meggátolják a bizottság felállítását. Akkor pedig megint lehet ütni jobbra, csapni balra, s ismét felmutatni a mindenkitől való különbözőséget. (Az, hogy a FIDESZ-nek nem hiányzik egy ilyen vizsgálat, a Napnál is világosabb: ők vannak hatalmon, ez a dolog - ha igaz - róluk is szól, hisz alattuk is zavartalanul folyik. Hát nehogy már ... !!!)

A Párbeszéd Magyarországért képviselőinek nincs ilyen mérlegelni valójuk: teljesen egyértelmű, hogy - bármi volt is a valós szándék - a vizsgálóbizottság felállítása szükséges, ezért képviselőcsoportunk támogatta is a kezdeményezést. Szükséges, hiszen ha az elhangzott vádakban szereplő összegeknek csak a fele igaz, már az is akkora tétel, amely jelentősen tudná módosítani a mindenkori költségvetés számait, és akkor még nem beszéltünk magának a vélelmezett eljárásnak erkölcsi-etikai kérdéseiről.

Az első napokban úgy tűnt, az a forgatókönyv is bejöhet, hogy a szocialisták keresztbe fekszenek, s lehet majd bipoláris, "kartellpárti" mutyit vízionálni az ügyben, ami kétségtelenül erősítené az LMP-t, gyengítené a FIDESZ-t, az MSZP-t és erősítené azok táborát, akik legyintenek a politikára, mint olyanra, mondván: "Nem változik itt semmi, az egyik 19, a másik egy híján 20!"

Az, hogy végül mégsem teljesen így alakult, kis részben egy helyi kezdeményezésnek köszönhető. Történt ugyanis, hogy amikor szembesültünk a szocialisták hivatalosnak tűnő, elutasító álláspontjával, ahol a Jobbikkal való közös kezdeményezések elutasítására hivatkozva akadályozták volna meg - tétlenségükkel - a bizottság felállítását, összeültünk megbeszélni a fejleményeket. Arra jutottunk, hogy miközben a kerületben a demokratikus ellenzéki erők közös jelöltje egy szocialista politikus, Simon Gábor, aki - nem mellesleg - a Magyar Szocialist Párt egyik alelnöke is, elég nehéz lesz kampányolnunk mellette, szimpatizánsainkat arra kérni, hogy rá szavazzanak majd tavasszal, ha osztja ezt az álláspontot. Ez olyan markáns véleménykülönbség lenne, mely megkérdőjelezi a korszakváltás, a megújulás ígéretét, s mint ilyen, számunkra vállalhatatlan. Emiatt a helyi szervezet nevében Somody László egy rövid, határozott levélben tájékoztatta Simon Gábort és a helyi MSZP szervezetet, hogy egy ilyen magatartást szavazóink, támogatóink és segítőink igencsak zokon vennének, s érdemi magyarázat hiányában nehézzé válna a közös jelölt támogatás ... érdemi magyarázatot pedig nem is tudunk, de nem is nagyon akarnánk adni az ilyen hozáállásra.

Nagyon bízunk benne, hogy e levél eredményeként Simon Gábor még aznap délután kiadott egy nyilatkozatot, miszerint Ő aláírja a Lehet Más a Politika kezdeményezését a NAV-botrányt vizsgálni hivatott parlamenti bizottság felállítása tárgyában, és erre fogja buzdítani frakciótársait is. Tudtommal Simon Gábor és több frakciótársa már alá is írta a bizottság felállítását kezdeményező ívet.

Azt gondolom, ez a felelős politikusi magatartás, és valahogy így kell működjön a szövetségre lépett politikai szervezetek közötti együttműködés is!

Ha az LMP-s kezdeményezés sikerrel jár, és a bizottság feláll, az "tüske a köröm alatt" a FIDESZ számára, esély egy normálisabb Magyarországra, s egyúttal igazolásul szolgál arra is, hogy az MSZP-ben is megvan az a szándék, hogy igazán kardinális kérdésekben is pozitív irányba mutató, józan fordulatot hajtson végre (még ha ez nem is találkozik némelyek reményeivel). S ha ez elsőre nem jönne össze önállóan, akkor a szövetségeseiknek - esetünkben nekünk, PM-eseknek - kell noszogatni őket annak érdekében, hogy nőjjön az esély a szövetség közös céljának, a 2014-es kormányváltás elérésére. Simon Gábornak ezúton is gratulálok döntéséhez, s megnyugtató érzéssel tölt el, hogy ennek meghozatalában két PM-es politikusnak, Somody László barátomnak és nekem is részünk lehetett.