A NAV-nál (leánykori nevén: APEH) kirobbant, az ú.n. kiemelt adózók ÁFA-csalásait feltáró botrány kapcsán a Lehet Más a Politika parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte. A "parlamenti matematika" szabályai szerint bármilyen vizsgálóbizottság felállítására - kormánypárti szándék ellenében - csak akkor nyílik lehetőség, ha az MSZP és a JOBBIK egyaránt támogatja a kezdeményezést.
Nem tudhatjuk, mi járt Schiffer András fejében, amikor e bizottság felállítását kezdeményezte, de tételezzük fel, hogy csak az: a Horváth András, volt NAV adóellenőr által nyilvánosságra hozott információk hátterét az Országgyűlésnek is vizsgálnia kell, ha már a NAV belső ellenőrzése egy hétvége alatt letudta ebbéli feladatát azzal, hogy "nincs itt semmi látnivaló, tessék szépen tovább haladni!" Ott volt ugyanis a lehetőség, hogy a korábban kormányzó szocialisták nem állnak egy olyan kezdeményezés mellé mely szükségszerűen nem csak a jelenlegi kormány tevékenységét vizsgálná, s, ezzel meggátolják a bizottság felállítását. Akkor pedig megint lehet ütni jobbra, csapni balra, s ismét felmutatni a mindenkitől való különbözőséget. (Az, hogy a FIDESZ-nek nem hiányzik egy ilyen vizsgálat, a Napnál is világosabb: ők vannak hatalmon, ez a dolog - ha igaz - róluk is szól, hisz alattuk is zavartalanul folyik. Hát nehogy már ... !!!)
A Párbeszéd Magyarországért képviselőinek nincs ilyen mérlegelni valójuk: teljesen egyértelmű, hogy - bármi volt is a valós szándék - a vizsgálóbizottság felállítása szükséges, ezért képviselőcsoportunk támogatta is a kezdeményezést. Szükséges, hiszen ha az elhangzott vádakban szereplő összegeknek csak a fele igaz, már az is akkora tétel, amely jelentősen tudná módosítani a mindenkori költségvetés számait, és akkor még nem beszéltünk magának a vélelmezett eljárásnak erkölcsi-etikai kérdéseiről.
Az első napokban úgy tűnt, az a forgatókönyv is bejöhet, hogy a szocialisták keresztbe fekszenek, s lehet majd bipoláris, "kartellpárti" mutyit vízionálni az ügyben, ami kétségtelenül erősítené az LMP-t, gyengítené a FIDESZ-t, az MSZP-t és erősítené azok táborát, akik legyintenek a politikára, mint olyanra, mondván: "Nem változik itt semmi, az egyik 19, a másik egy híján 20!"
Az, hogy végül mégsem teljesen így alakult, kis részben egy helyi kezdeményezésnek köszönhető. Történt ugyanis, hogy amikor szembesültünk a szocialisták hivatalosnak tűnő, elutasító álláspontjával, ahol a Jobbikkal való közös kezdeményezések elutasítására hivatkozva akadályozták volna meg - tétlenségükkel - a bizottság felállítását, összeültünk megbeszélni a fejleményeket. Arra jutottunk, hogy miközben a kerületben a demokratikus ellenzéki erők közös jelöltje egy szocialista politikus, Simon Gábor, aki - nem mellesleg - a Magyar Szocialist Párt egyik alelnöke is, elég nehéz lesz kampányolnunk mellette, szimpatizánsainkat arra kérni, hogy rá szavazzanak majd tavasszal, ha osztja ezt az álláspontot. Ez olyan markáns véleménykülönbség lenne, mely megkérdőjelezi a korszakváltás, a megújulás ígéretét, s mint ilyen, számunkra vállalhatatlan. Emiatt a helyi szervezet nevében Somody László egy rövid, határozott levélben tájékoztatta Simon Gábort és a helyi MSZP szervezetet, hogy egy ilyen magatartást szavazóink, támogatóink és segítőink igencsak zokon vennének, s érdemi magyarázat hiányában nehézzé válna a közös jelölt támogatás ... érdemi magyarázatot pedig nem is tudunk, de nem is nagyon akarnánk adni az ilyen hozáállásra.
Nagyon bízunk benne, hogy e levél eredményeként Simon Gábor még aznap délután kiadott egy nyilatkozatot, miszerint Ő aláírja a Lehet Más a Politika kezdeményezését a NAV-botrányt vizsgálni hivatott parlamenti bizottság felállítása tárgyában, és erre fogja buzdítani frakciótársait is. Tudtommal Simon Gábor és több frakciótársa már alá is írta a bizottság felállítását kezdeményező ívet.
Azt gondolom, ez a felelős politikusi magatartás, és valahogy így kell működjön a szövetségre lépett politikai szervezetek közötti együttműködés is!
Ha az LMP-s kezdeményezés sikerrel jár, és a bizottság feláll, az "tüske a köröm alatt" a FIDESZ számára, esély egy normálisabb Magyarországra, s egyúttal igazolásul szolgál arra is, hogy az MSZP-ben is megvan az a szándék, hogy igazán kardinális kérdésekben is pozitív irányba mutató, józan fordulatot hajtson végre (még ha ez nem is találkozik némelyek reményeivel). S ha ez elsőre nem jönne össze önállóan, akkor a szövetségeseiknek - esetünkben nekünk, PM-eseknek - kell noszogatni őket annak érdekében, hogy nőjjön az esély a szövetség közös céljának, a 2014-es kormányváltás elérésére. Simon Gábornak ezúton is gratulálok döntéséhez, s megnyugtató érzéssel tölt el, hogy ennek meghozatalában két PM-es politikusnak, Somody László barátomnak és nekem is részünk lehetett.
