Hirdetés

Hirdetés

Magamról

A Párbeszéd Magyarországért Párt XVIII. kerületi alpolgármestere vagyok.

2010-2019 között önkormányzati képviselőként, a 2019 évi önkormányzati választások óta pedig a kerületi demokratikus ellenzéki erők összefogásának jóvoltából külsős alpolgármesterként végezhetem munkámat a kerület érdekében. Építész és településtervező, városgazdász végzettségem okán a terület- és település-fejlesztés, környezetvédelem és a fővárosi kapcsolattartás tartozik alpolgármesteri portfóliómba.

Állandó oldalak

Találkozzunk a Facebookon!

  

Szerintem ...

Szerintem ez a minimum

Friss topikok

Címkék

2019 (2) 56 (1) akciók (4) állatvédelem (1) alpolgármester (1) Bajnai (1) beiratkozás (1) beszámolók (10) bevándorló (2) BKK (1) Bogányi-zongora (1) Bókaytelep (6) Bókay iskola (1) Budapest (4) civil (1) COVID-19 (2) csapadékvíz (1) csatorna (2) csatornázás (3) díjazás (1) Dömötör (2) egészségügy (2) egyesült ellenzék (1) együttműködés (2) energetika (1) energiabeszerzés (2) építőipar (1) érdekérvényesítés (1) erdőírtás (1) események (1) EU (1) EU-s projektek (2) FCSM (2) FIDESZ (18) Flór Ferenc utca (1) főpolgármester (1) forgalomszervezés (2) Főváros (3) FTSZV (1) gárda (1) gazdaság (1) Gilice tér (2) Grren Belt (1) gyermekéhezés (1) Halmierdő (2) helyi politika (21) hírek (13) iskola (5) Karácsony (3) Karácsony Gergely (4) kéményseprés (1) kerület (1) KKK (1) környezetvédelem (8) Környezetvédelmi Világnap (1) korszerűsítés (1) közbiztonság (5) közérdekű (13) közlekedés (2) közmeghallgatás (3) közpolitika (10) közszolgáltatás (1) köztartozás-mentesség (1) Krisár (1) KT-ülés (11) Kubatov (2) Kucsák (9) külpolitika (2) Külső Kerületi Körút (1) Kunhalmi (4) Kunhalmi Ágnes (5) lakásépítés (1) Lakatostelep (1) lakópark (1) Lévai (1) Liptáktelep (1) LMP (2) M0 (9) magasház (1) Magnet Bank (1) Matolcsy (1) megemlékezés (1) menekült (2) menkült (1) MIBU (1) migráns (2) MNB (1) Momentum Mozgalom (1) népírtás (1) NER (1) offshore (1) oktatás (2) OLAF (1) önkéntesek (2) önkormányzati választás (4) órarend (1) örmények (1) országos (23) országos lista (1) pályázat (1) Párbeszéd (73) Párbeszéd Magyarországért (89) Párizs (1) Pestszentimre (3) Pestszentlőrinc (9) Péterhalmi erdő (3) Petrovai (4) Petrovai László (4) PM (83) polgármester (2) program (2) Rendessytelep (1) rendezvény (8) rezsiharc (1) Scheiring Gábor (1) Simon (2) Somody (1) sport (1) Szabó Rebeka (1) Szaniszló (4) Szaniszló Sándor (4) tájékoztatás (6) team Szaniszló (1) terror (2) TFFB (3) törvénykezés (1) Trianon (1) Ughy (21) ügyek (61) ünnep (6) útépítés (2) vagyonnyilatkozat (1) válaszolok (2) választás 2018 (1) választás 2019 (1) vélemény (6) XVIII. kerület (3) Zöld Gyűrű (1) Címkefelhő

Feedek

Az elmúlt napokban nagy port vert föl kerületünken a Péterhalmi erdőben végzett fakitermelés.

martincsak_illes_erdoterkep.jpg(A térkép Martincsák Illés, a került Facebook csoportja egyik tagjának munkája. Ezúton is köszönet érte.)
Hajmeresztő számok láttak napvilágot, amire a Pilisi Parkerdő zRt.-nek előbb-utóbb reagálnia is kelett. Ezt meg is tették. Nyilatkozatában az erdőgazdálkodó a következő állítással nyugtatgatja az elégedetlenkedőket.
"A Péterhalmi-erdőben élő összes fa együttes térfogata mintegy 32.000 köbméter, ami évente több mint 1200 köbméterrel gyarapszik. A 2017-es évben összesen 800 köbmétert termeltek ki, azaz 2017-ben mintegy 400 köbméterrel nőtt az erdő fakészlete, vagyis nem lehet az erdő „kiirtásáról” beszélni."
A számítás első ránézésre logikusnak hangzik: az erdő növekszik évente 1200m3-t, ennek kivágtuk a 2/3-át, azaz 1/3-os növekedés még mindig maradt. A mindenben csak az ellenzék hőzöngését látó kormánypártiak elégedetten dőltek hátra, miszerint
erzsebet.png
, azaz nics itt "erdőírtás", nincs itt semmi látnivaló, tessék szépen továbbmenni!
 
Bár ezek egy része teljesen ellenőrizhetetlen szám, azért ez akkor is csak egy átlalános iskolás tankönyvi matek szöveges feladat. Úgyhogy ha mégis elfogadjuk a közölt adtaokat, akkor viszont baj van a matekkal! Nem is kicsi. Ugyanis:
 
Ha az erdő faállománya összesen 32 000 m3, és ez egy év alatt képes növekedni 1200 m3-t (Az erdő területe nem nő, tehát csak a fák fejlődése okozhatja ezt.), az 3,75%-os éves növekedési rátát jelent.
  1. ha csak 800 m3-t vágtak ki, akkor elvben maradt 31 200m3, ami 3,75%-os növekedés mellett 1170 m3-t kellett volna fejlődjön, igaz? 400 vs 1170 - nem kis különbség! Ezt a számított intenzív növekedést nem látjuk, tehát ez a verzió valószínűleg hamis.
  2. ha 400 m3 volt a növekedés, az bizony 10 666 m3-nek a 3,75%-a, azaz ennyi fa maradt az erdőben, ami produkálja a közölt növekedést, a többit pedig - az erdő 2/3-át - kivágták. 32 000 m3 vs 10 666 m3 - nem kis különbség. Bár jelentős területeken folyt tarvágás, azért azt látjuk, hogy az eredeti erdő több, mint 1/3-a még lábon van, tehát valószínűleg ez a verzió sem helytálló.
  3. ha 800 m3-t vágtak ki és a visszamaradó faállomány 400 m3 növekedést produkál egy évben, akkor viszont a növekedési arány nem 3,75%-os, hanem lényegesen kisebb, 1,28%-os, ami azt jelenti, hogy az erdő egésze egy évben mindössze 410 m3-t növekedik, azaz kevesebbet - konkrétan majdnem a felét annak -, mint amennyit idén kivágtak.

Én a közölt adatok alapján nem látok több variációt, és mivel az első kettő nyilvánvalóan hamis, csak a harmadik marad.

Tehát

  • vagy valamelyik állításuk nem igaz,
  • vagy mégis erdőírtásról beszélünk, hiába növekedett 400 m3-t az erdő össztérfogata.
(A számok nem teljesen pontosak, mert nem veszik figyelembe a fapótlások által elért növekedést, de ez csak tizedszázalékos eltérés lehet, mert különben a visszaültetett m3 és a kitermelt m3 aránya már egy nagyságrendbe kellene essen, ami viszont üzletileg nonszensz. Ezzel együtt javítsanak ki kérem, ha valahol hibáztam!)
 
Az erdő nem a focipálya füve, aminek ha a tetejéből lenyesünk, attól még az egész felület termeli újra magát. Az erdőben a kivágott állomány nem termel, a visszapótolt állomány pedig a kezdeti években minimum egy nagyságrenddel kevesebbet, mint aminek a helyére került. Ugyanez igaz a növényzet CO2 megkötő képességére is!
További problémának látom - és ezt már nagyon sokszor szóvá tettem - hogy a kerület Szabályozási Terve szerint az erdő E-TG-XVIII/Ált övezetbe sorolt, ami Turisztikai erdő, azaz elsődleges célja a kerület lakói és távolabbról érkezők pihenésének, kikapcsolódásának biztosítása ... lenne! A Pilis Parkerdő zRt. azonban színtiszta gazdasági erdőként kezeli a területet és folyamatos, intenzív fakitermeléses erdőgazdálkodást folytat rajta, ami megengedhetetlen. A kerület fideszes vezetése ezzel tökéletesen tisztában van, mégsem tesz semmit ellene immár második ciklusa óta, ami viszont elfogadhatatlan. Alibi beruházások történnek: néhány ezer négyzetméteren szalonna sütögetőt, és kerti padokat helyeznek el, azt mondják, zajlik az erdő turisztikai fejlesztése, közben pedig annak jó része a láncfűrész áldozatává válik. Döntsék el Önök: így néz ki egy turisztikai célú erdő?
illes_1.jpg illes_2.jpg
illes_3.jpg illes_4.jpg

(A fotókért ismét köszönet Martincsák Illésnek)

Címkék: környezetvédelem ügyek FIDESZ Párbeszéd Párbeszéd Magyarországért PM Péterhalmi erdő

Szólj hozzá!

... szokták mondani, ha nyilvánvaló változás történik egy-egy területen. Magam sem tudok mást tanácsolni: érezzétek a különbséget múlt és jelen között!

Volt egyszer egy halastavacska a Bókay-kertben. Fóliás ugyan, mégis természetközeli állapotú. Még a vízpótlás is egy kis patakot imitált (igaz annak környezetének kialakítására már korábban sem vette senki a fáradtságot). A tó közepén  kis nádas, benne tavirózsák, halak, békák, rajta átívelő fa híd, melyen régebben még át is kelhetet, akinek erre volt kedve. Elsősorban a gyerekek kedvence volt. Így nézett ki - tette közzé egykor büszkén a Városgazda honlapja:

bokay-kert-12.jpg

A tavacska egykor ... (forrás: Városgazda 18 honlapja - A galériában mai napig látható a fotó)

Idővel a hidat lezárták, mert nem volt rajta korlát, néhány eleme pedig labilissé, így a szerkezet balesetveszélyessé vált. Hónapok teltek el így. A szalaggal lezárt híd, mint egy bűnügyi helyszín ott árválkodott a Kert közepén nagyon sokáig ... aztán megjelentek a "jó munkás emberek", és én naív azt gondoltam, hogy

  • rendbe rakják a hídelemeket,
  • kerül korlát a hídra
  • kicsit javítanak a tópart és a vízbefolyó megjelenésén, és fólia helyett a jövőben görgeteg-kavicsok és vizinövények szegéylezik majd a vízfelületet.

Tévedtem. Előbb a tavat csapolták le, majd a fóliát is felszedték. Nagyfelújítás - gondoltam ekkor -, derék dolog, ráfért már!

Aztán eltűnt a híd, helyette pedig zsaluköveket kezdtek rakni itt-ott az emberek. E pontnál már elpárologtak illúzióim, és ma, amikor ismét dolgom volt arra, kicsit félve néztem meg, mi lett a tavacskából. Hát ez:

img_1128.JPG

... és most.

Rideg, élettelen betonmedence, ahol még a pár mutatóba elhelyezett növény sem nyert kapcsolatot az anyafölddel: sikerült még azokat is beton ládákba zárni.

Érezzétek a különbséget!

(Azon gondolkoztam, hogy ha az én kertemben áll elő az a helyzet, hogy jelentősen fel kell újítanom a kerti tavat és környékét, vajon adok-e egyetlen megveszekedett forintot is azért, hogy fejébe ez a látvány fogadjon a korábbi helyett?  És arra jutottam, hogy egészen biztosan nem. Nem hogy forintot, még fillért sem! ... S mindeközben lépten-nyomon azt kell olvasnom: "Jó kezekben a kerület!")

Szólj hozzá!

magashaz.pngOlvasom Fegyverneki Sándor, korábbi országos főépítész, a kiemelt budapesti beruházások kormánybiztosa tanácsadójának mai, "Merjünk kicsik lenni" c. cikkét a Magyar Időkben, és nem tudom megállni szó nélkül.
  
Végzettségem szerint építész és várostervező, városgazdász vagyok, így nem csak fővárosi polgárként, hanem szakmai szempontból is érint az ügy, mégsem akartam soha igazán állást foglalni a "magasház-kérdésben". Nem akartam, mégpedig azért nem, mert sohasem éreztem, hogy ez egy annyira jelentős szakmai kérdés lenne, mint amekkora purparlét csapnak állandóan körülötte a "kompetensek".
  
A magam részéről meglehetősen technokrata vagyok, ezért aztán a szívem mélyén egy percig sem voltam, és most sem vagyok a magasházak ellen. Szívesen meghallgatom a pro- és kontra érveket, hajlandó is vagyok elgondolkodni rajtuk, de úgy gondolom, a magasház - ahogy Fegyverneki is írja - az építés tudományának egy új lépcsőfoka, amire ha valaki tehetséget és erőt érez magában, előbb-utóbb feltétlenül fel kell lépjen. A "Város" szempontjából pedig bizonyos - és szerintem igen tág határok között - valójában közömbös egy, vagy akár több ilyen épület is. (Nyilván nem látnék ilyet szívesen a Várnegyed közepén, vagy a Szent István Bazilikával szemközt, és ha épül, akkor jó ha a neki megfelelő arculatú városnegyedben épül fel, de részemről nagyjából itt vége is a történetnek.) A városi ingatlanok drágulásának, a népesség és a forgalom növekedésének szükségszerű velejárói ezek az épületek, és még mindig szerencsésebb, ha ugyanazt a hasznos négyzetmétert relative kis területen valósítják meg, mintha hektárokat foglalnak le ugyanarra a célra. Idővel hozzászokunk a látványukhoz, sőt, ha minőséget képviselnek meg is szeretjük, el is ismerjük azokat. Summa summarum: engem nem zavarnak!
  
Ugyanakkor a cikk nem tetszik, sőt feldühít. Fegyverneki szakmai érvei jók. Osztani tudom őket, jórészt egyet is értek velük, és éppen ezért nagy kár, hogy a szakmában elismert kollégánk fölöslegesen és igaztalanul hoz fel olyan "szempontokat" is, amelyek nem függnek össze a magasház kérdésével, ám arra tökéletesen alkalmasak, hogy fokozzák az ország megosztottságát, ismét "mi"-re és "ti"-re válasszák szét az embereket. Valótlanság és mélyen sértő, lenéző is egyúttal azt állítani, hogy amikor egyes állami nagyberuházások ellen az emberek felemelik a szavukat, akkor azt azért teszik, mert "kicsik" akarnak maradni. Nem! Azért teszik, mert - ilyen vagy olyan okokból - nem értenek vele egyet, miközben arra mindannyiunk pénzét kívánja elkölteni a mindenkori hatalom.
  

Fegyverneki így ír cikkében - érdemes szó szerint idézni:
"Megkezdődhet-e az első „kis” magyar magasház építése? (A Lánchíd pesti hídfőjéből nézve pont akkora, mint az Erzsébet híd pilonja.) Avagy sikerül elérni, hogy valami újra NE ÉPÜLJÖN meg?

Szinte látom már a következő népszavazási kezdeményezést: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne épüljön semmi, ami nagy?” Ne épüljön világkiállítás, stadion, múzeu­mi negyed, atomerőmű, vizes vb, magasház. Merjünk kicsik lenni!"

Álljunk is meg egy pillanatra, hiszen a "magasház-kérdés" itt el is bukik! Legjobb tudomásom szerint az eddig szóba jövő elképzelések egyike sem közpénzből megvalósuló beruházás lenne, és a közvagyont más módon - pl. az épített örökség védelme szempontjából - sem érintené.* A mostani, Kopaszi-gátra tervezett épület sem ilyen: magánberuházás.
A felsorolásban említett összes "nagy dolog" azonban állami beruházás, közpénz jelentős felhasználását igényli, ám ezentúl még egymáshoz is vajmi kevés közük van. Vegyük csak sorra!
  • 160824100259-ocean-height-tower-dubai-super-43.jpgVilágkiállítás: nyilvánvalóan állami beruházás, aminek az országimázson túl nem sok haszna van, viszont remek alkalom számos baráti válallkozást és szakértőt zsíros megbízásokhoz juttatni. Az ország népének nagyon kevés haszna származik belőle, de egy éves GDP tekintélyes részét bel lehet tolni.
  • Stadionok:  a magyar futball teljesítményét ismerve és összevetve más, valóban sikeres sportágak eredményeivel aránytalannul túlfinanszírozott a sportág. A TAO-s rendszer összes visszássága is sötét árnyként vetül ezekre a létesítményekre, amin különösen nem segít, hogy kormány minden erejével igyekszik is átláthatatlanná és megismerhetetlenné tenni ennek a tekintélyes összegű átengedett adóbevételnek a sorsát. Az emberek érzik, hogy az egészségügyi ellátásukból és az oktatásból hiányzik a lelátók ára, ezért ellenzik azokat.
  • Múzeumi negyed: az ellenkezés tekintélyes hányada nem a "Múzeumi negyed", mint új városrész elképzelésének szól - bár vannak szakmai, elsősorban idegenforgalmi ellenérvek e tárgyban is -, hanem az erre kijelölt helyszínnek. A város legnagyobb és legpatinásabb közparkja zöldfelületét és nyugalmát féltik a tiltakozók, nem mást.
  • Atomerőmű: hosszú lenne felsorolni, mi minden szól ellene. itt most legyen elég annyi, nem azért tiltakoznak az emberek, mert "valami nagy" épülne. Évtizedkre szóló pénzügyi elköteleződésről, soha meg nem térülő közpénzégetésről, orosz befolyásról, környeztvédelemről, biztonságpolitikáról, energiastratégiáról van szó ... nem pedig "valami nagy"-ról.
  • Vizes VB: megint csak rossz példa. A Vizes VB ellen alapvetően senki fel nem emelte a szavát ...

A Vizes VB helyett Olimpiát kellett volna mondani, ha már ilyen lett ez a sorozat. Azzal kapcsolatban ugyanis volt népszavazási kezdeményezés, ám az sem arról szólt, hogy legyen-e, vagy sem, hanem arról, hogy kérdezzék meg az embereket, hogy - ismerve a Kormány közpénzköltési gyakorlatát, és az ilyen ügyekben következetesen megvalósított átláthatatlanságot és titkolózást - akarnak-e ilyen célra közpénzt áldozni.

Egy szó, mint száz: "szezont a fazonnal" ... méltatlanul és igaztalanul!
-------------------
* V.ö. "Csipak-pláza", aminek megvalósítását civil összegfogással sikerült megakadályozni, de az műemlék-épületeket, műemléki környezet érintő kérdés volt nem kevés hatósági túlkapással, hatáskörön való túlterjeszkedéssel megfűszerezve.

Címkék: vélemény országos magasház Párbeszéd Párbeszéd Magyarországért

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása