... szokták mondani, ha nyilvánvaló változás történik egy-egy területen. Magam sem tudok mást tanácsolni: érezzétek a különbséget múlt és jelen között!
Volt egyszer egy halastavacska a Bókay-kertben. Fóliás ugyan, mégis természetközeli állapotú. Még a vízpótlás is egy kis patakot imitált (igaz annak környezetének kialakítására már korábban sem vette senki a fáradtságot). A tó közepén kis nádas, benne tavirózsák, halak, békák, rajta átívelő fa híd, melyen régebben még át is kelhetet, akinek erre volt kedve. Elsősorban a gyerekek kedvence volt. Így nézett ki - tette közzé egykor büszkén a Városgazda honlapja:
A tavacska egykor ... (forrás: Városgazda 18 honlapja - A galériában mai napig látható a fotó)
Idővel a hidat lezárták, mert nem volt rajta korlát, néhány eleme pedig labilissé, így a szerkezet balesetveszélyessé vált. Hónapok teltek el így. A szalaggal lezárt híd, mint egy bűnügyi helyszín ott árválkodott a Kert közepén nagyon sokáig ... aztán megjelentek a "jó munkás emberek", és én naív azt gondoltam, hogy
- rendbe rakják a hídelemeket,
- kerül korlát a hídra
- kicsit javítanak a tópart és a vízbefolyó megjelenésén, és fólia helyett a jövőben görgeteg-kavicsok és vizinövények szegéylezik majd a vízfelületet.
Tévedtem. Előbb a tavat csapolták le, majd a fóliát is felszedték. Nagyfelújítás - gondoltam ekkor -, derék dolog, ráfért már!
Aztán eltűnt a híd, helyette pedig zsaluköveket kezdtek rakni itt-ott az emberek. E pontnál már elpárologtak illúzióim, és ma, amikor ismét dolgom volt arra, kicsit félve néztem meg, mi lett a tavacskából. Hát ez:
... és most.
Rideg, élettelen betonmedence, ahol még a pár mutatóba elhelyezett növény sem nyert kapcsolatot az anyafölddel: sikerült még azokat is beton ládákba zárni.
Érezzétek a különbséget!
(Azon gondolkoztam, hogy ha az én kertemben áll elő az a helyzet, hogy jelentősen fel kell újítanom a kerti tavat és környékét, vajon adok-e egyetlen megveszekedett forintot is azért, hogy fejébe ez a látvány fogadjon a korábbi helyett? És arra jutottam, hogy egészen biztosan nem. Nem hogy forintot, még fillért sem! ... S mindeközben lépten-nyomon azt kell olvasnom: "Jó kezekben a kerület!")