A minap a kerülethez intézett közérdekű adatigénylésemre is megkaptam az első választ, melyben értesítenek, hogy élve a törvény adta lehetőséggel az adatszolgáltatás határidejét 15 nappal meghosszabbítják. Nem okozok meglepetést, ha azt mondom: erre számítottam. A válaszadás határideje így kitolódott október 12-ére, azaz az Önkormányzati választás napjára, ami köztudottan vasárnapra esik, úgyhogy élek a gyanuperrel, hogy addig már nem fogunk tisztán látni az ügyben.

Amiért most új bejegyzés írásába fogtam, nem is a hosszabbítás ténye, hanem az annak indoklásában foglaltak, illetve az Index hírportál ma megjelent cikkében szereplő információk között feszülő részbeni ellentmondás. Mert mit is ír válaszában az önkormányzat?

"Az adatigénylésének megfelelően az adatállomány 4 évre történő visszamenőleges, tételes manuális vizsgálatát a szakiroda már megkezdte és folyamatosan végzi, azonban az Info tv. 29.§.(1) bekezdésében megjelölt 15 napos határidő előreláthatólag nem elegendő, tekintettel arra, hogy a viszgálat tárgyát képező dokumentumok az irattárazás során a pincehelyiségben kerültek elhelyezésre."

Ami logikusnak tűnő érvelés - már persze akkor, ha egyúttal tudomásul vesszük azt is, hogy nagy mennyiségben találhatók számla nélkül elszámolt tételek az Önkormányzat elmúlt éveinek gazdálkodásában. Csak éppen furcsa, hogy eközben az Index a következőt írja:

"2012 első nyolc hónapjában összesen 236 585 forintnyi éttermi fogyasztást és készpénzfelvételt talált a hivatal, amelyről nem volt áfás számla. De a XVIII. kerületi hivatal gazdasági és költségvetési irodája külön kigyűjtötte a bolti vásárlásokat is, amelyről nem kapott számlát: összesen 204 313 forintnyi költéshez hiányoztak a bizonylatok. Például ilyen tételeknél:

 

• CBA-vásárlás: 29 271 forint
• Spar-vásárlás: 9268, 7558, 2446, illetve 20115 forint
• Hobby művészbolt: 15 964 forint 
• Kes papír: 650 forint

 

A XVIII. kerületi hivatal gazdasági és költségvetési irodája minden esetben jelezte a polgármesternek, hogy pótolni kellene a számlákat. A válasz minden esetben egy polgármesteri kérés volt az irodavezetőhöz: fizessék ki áfás számla nélkül."

Tetszik érteni? "... talált a hivatal ...", "... a XVIII. kerületi hivatal gazdasági és költségvetési irodája külön kigyűjtötte a bolti vásárlásokat is ...", " ... összesen 204 313 forintnyi költéshez hiányoztak a bizonylatok ...", "A válasz minden esetben egy polgármesteri kérés volt ..." A cikk szerint tehát a hivatalnak már jelenleg is rendelkezésére állnak a kért információk. Forintra pontosan ismerik az összeget, a tételes lebontás éppúgy birtokukban van, mint az elszámolást előíró polgármesteri utasítás. Minden, amit kértem. A szakapparátus - nyilván saját védelme érdekében is - azt a munkát, aminek mértékére hivtakozással most meghosszabbítják az adatszolgáltatás határidejét, már legalább részben, a polgármester tekintetében elvégezte. Nekünk azonban még várni kell, hogy megismerhessük annak eredményét. Vajon miért?

Példás gyorsasággal érkezett a megnyugtató, szakszerű, ugyanakkor kerületi szempontból igencsak tanulságos válasz a Fővárosi Önkormányzathoz intézett közérdekű adatigénylésemre. A lényege: szabályos (ÁFA-s) számla nélkül a reprezentációs költségek nem (sem) elszámolhatók, így ilyen nem is történt ... a fővárosban.

Tisztelt Petrovai László Úr!

Az alábbiakban küldöm a Főpolgármesteri Hivatal Kommunikációs Igazgatóságának válaszát. 

üdvözlettel:
Kertész Péter
sajtóreferens
Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala Kommunikációs Igazgatóság
1052 Budapest Városház u. 9.-11.
telefon: +36 1 999-8178; fax: +36 1 317-1824

A Pénzügyi Főosztály tájékoztatása szerint a Fővárosi Önkormányzatnál a jelenlegi szabályozás alapján nem fordulhat elő kifizetés megfelelő bizonylat (jelen esetben ÁFÁ-s számla) nélkül, és nincs tudomásunk ilyen kifizetésről.
A kért további adatokat - mely szerint küldjük meg az ÁFA-s számla nélkül elszámolt reprezentációs költségek tételes kimutatását és bizonylatokat - így nem tudjuk teljesíteni, tekintettel arra, hogy nem történt ilyen módon elszámolás.

A bizottsági elnökök, tanácsnokok reprezentációs kiadásainak elszámolási rendjére a Fővárosi Önkormányzatnál alkalmazott általános szabályok az érvényesek, ezek az alábbi jogszabályok és belső normatív utasítások: - hatályos SZJA tv. 3.§ 26. pontja, és a 70. § (2), (2a) bekezdése a reprezentáció fogalmáról és az adófizetési kötelezettség megállapításáról;
- 28/2013. (II.13.) főpolgármesteri normatív utasítás a reprezentáció szabályozásáról, amelynek 1.§ (1), és (4) bekezdése vonatkozik a bizottságok és tanácsnokok reprezentációs kiadásainak elszámolására. Ez az utasítás részletesen tartalmazza az elszámolható kiadási tételeket, és hogy milyen hatáskörben intézhetik az elszámolást;
- a 60/2013. (VII.2) főpolgármesteri normatív utasítás 3. sz. melléklete a Fővárosi Önkormányzat Pénz- és Értékkezelési Szabályzatáról, amelynek II. pontja alapján a pénzforgalom minden tételéhez szabályszerűen kiállított bizonylatnak kell rendelkezésre állnia, továbbá a pénztári kifizetés,illetve a bankszámláról utalás csak írásos kötelezettségvállalás szerinti igazolt teljesítés után, érvényesített, utalványozott, ellenjegyzett alapbizonylat alapján történhet. 

Főpolgármesteri Hivatal
Kommunikációs Igazgatóság

Várom a kerület válaszát is. Amint megkapom, közzé teszem. Vajon mennyiben lesz más a tartalma?

Talán emlékeznek az olvasók arra, hogy valamikor, nem is olyan régen még Parkvárosként emlegettük kerületünket. Hatalmas, szépen gondozott zöldfelületeink, a pesti oldal legnagyobb összefüggő erdeje vagy éppen a Bókay Kert ősfás parkja mellett erre leginkább kiterjedt kertvárosi övezeteink, sokunk kedvelt lakóhelye szolgált alapul. Fiatal koromat a Ganzkertvárosban töltöttem – szüleim mai napig ott élnek – és mikor családot alapítva új otthon után néztem, hasonló környezetben, a Bókaytelepen találtam meg azt a helyet, ahol fel szeretném nevelni lányaimat, s ahol majd öreg koromban szelíd gesztenyét sütögethetek annak a fának a terméséből, amit én ültettem el. (Igen, a képen mögöttem az bizony "AZ" a szelídgesztenye fácska.)

Sokan élünk így a kerületben. Idősebb lakótársaink többsége itt élte le egész eddigi életét, a mi generációnknak saját döntése, hogy itt létesít otthont, gyermekeinknek meg talán az utolsó dolog, ami eszébe jut, hogy valaha is elmenjenek innen. Szeretünk itt élni, ismerjük és óvjuk is ennek a környezetnek az értékeit. Rajtunk áll, hogy ez így is maradjon.

A válságot megelőző ingatlanpiaci boom hatalmas károkat okozott ezeken a területeken. Ennek legfőbb oka a rossz, következetlen, vagy egyszerűen csak más értékeket előnyben részesítő szabályozás és az olcsó hitel által gerjeszett hatalmas fizetőképes kereslet egymásra találása volt. Sok értékes, még lakható, bár felújítást igénylő épület pusztult el ebben az időszakban. Az eredményt ismerjük: azokon a telkeken, amiket az egykor a parcellázást elindító eleink egy-egy család számára gondoltak alkalmas méretűnek, ma minimum három, de sok helyen hat-nyolc család otthona áll. Félreértés ne essék! Változtak az idők, másképp élünk, mint akár csak nagyszüleink, sokaknak nincs se szüksége, sem igénye akkora kertre, mint őseinknek, tehát az, hogy az új vevők zöme kisebb telekrésszel keres kertes otthont érthető és logikus következmény. A gondot ott látom – és látjuk nagyon sokan, akik itt élünk –, hogy a megváltozott keresletet sem a településszerkezet, sem az intézményi, sem az infrastrukturális hálózat nem követte le. Ennek vannak anyagi okai – egyszerűen nem volt pénz fejlesztésekre – , de vannak egyszerű fizikai korlátai is, amiken semmiképp nem tudunk áthágni. (A kertvárosi utcák adott szélessége, az árkos csapadékvíz-elvezető rendszer keresztmetszete, az épületek egymástól való távolsága olyan adottságok, melyeket nem lehet minden határon túl feszíteni.) Ez azt is jelenti, hogy tudomásul kell vennünk: kertvárosaink optimális befogadóképessége véges, és ha ezt jelentősen meghaladjuk, az itt élők ingatlanjai rohamos értékcsökkenést fognak elszenvedni.

Úgy gondolom ezért, hogy ha az általunk ismert és szeretett viszonyokat, életminőségünket, és talán nem utolsó sorban ingatlanjaink értékét meg kívánjuk őrizni kertvárosainkban, akkor arra kell törekednünk, hogy azok népsűrűsége jelentősen már ne növekedjen, inkább a jelenlegi szint környékén stagnáljon. Környezetünk intézményeit, szolgáltatásait, infrastrukturáját ehhez kell igazítani – ez viszont elengedhetetlenül szükséges feladat is egyben, s ezen a téren nagyon kevés dolog történt az elmúlt években!

Tömbbelsők felszabdalt, eltűnedező zöldfelületi a Bókaytelep értékes kertvárosi lakóövezeteiben

Ennek érdekében a kerületi építési szabályozást a kertvárosi övezetek tekintetében gyökeresen át kell alakítani. Korlátozni kell az utcafronttól távolabb eső kertrészek beépítését, az ingatlanonkénti lakásszámot és szigorúan be kell tartatni a gépkocsik telken belüli elhelyezésének kötelezettségét. Folytatni kell, és helyi jogszabályi szintre kell emelni a megkezdett, de lendületét vesztett helyi értékvédelmi programot annak érdekében, hogy még meglevő, településünk egykori arculatát híven örző épületeink ne bontókalapács alatt végezzék, hanem felújítva, korszerűsítve szolgálják új tulajdonosaikat, s legyenek továbbra is ékei környezetünknek.

Az érintettekkel szoros konzultációval olyan forgalmi viszonyokat kell kialakítani, melyek megnehezítik, vagy értelmetlenné teszik ezekben az övezetekben az átmenő forgalmat visszaadva ezzel utcáink csendjét és nyugalmát.

Sajnos az itt élők számára nagyon is ismerős a helyzet

Biztosítani, könnyíteni kell a kertek gondozásának feltételeit. Ki kell terjeszteni a komposztálási és a zöldhulladék-begyűjtési programot, fokozni kell az utcák fásítását, illetve ösztönzőket kell találni arra, hogy ezt az itt élők maguk is megtegyék. A díszfák mellett gyümölcsfákat is telepítünk utcáinkra.

Járdákat, szabályosan kivitelezett utakat és működő csapadékvíz-elvezető infrastruktúrát kell létesítenünk és fenntartanunk. A közlekedésbiztonság mellett a vagyonbiztonságra is nagyobb figyelmet kell fordítanunk: térfigyelő kamerákat kell telepítenünk, és saját kamerarendszer létesítésére, illetve távfelügyeleti rendszerbe kötött védett ingatlanok fejlesztésére kell ösztönöznünk a kertvárosi lakosokat.

Eső után ... no nem köpönyeg, de majdnem: homokzsák. 
A hatékony csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése helyett árvízi helyzetet idéző megoldásokra kényszerül a Városgazda a Bókaytelep mélyebb fekvésű részein (saját fotó - 2014.09.13.) 

Sok tehát a tennivaló, nagy a lemaradás. Éveket vesztegettünk el, de közösen megoldjuk ezeket a feladatokat, és  élhetőbbé tehetjük kertvárosainkat.