A december 4.-i képviselő-testületi ülés egyik nagy vitát kiváltó pontja a "Beszámoló a kerület 2014. évi környezetvédelmi állapotáról" címet viselő előterjesztés volt, melyet szintén a Ughy Attila polgármester jegyzett. Rögtön az elején igyekezett tisztázni, hogy ez a terület az új alpolgármesterhez, Dömötör Istvánhoz tartozik, ezért az érdemi vitában már utóbbi válaszolt kérdéseinkre.

Véleményünk szerint a környezetvédelmi beszámolónak három olyan jelentős területe volt, amellyel kiemelten is kell foglalkozni: a repülőtéri zajvédelem, a Cséry-telep és a fakivágások - idesorolva a Péterhalmi-erdőben végzett tarvágásokat is - ügye. Ezek mindegyikét pontosan érzékeli és fontosnak tartja a lakosság, ám amig az első kettő esetében voltak olyan elhivatott magánszemélyek, akik a testületi ülés közben lezajlott közmeghallgatás során is szóvá tették a problémákat, addig a fakivágások ügyében ilyen felszólalás korábban nem történt. Ez volt az oka annak, hogy külön is magyarázatot kértem az elmúlt hónapok során folyamatosan a kedélyeket borzoló problémákra.

Megkérdeztem, hogy:

• lesz-e végre előrelépés a Péterhalmi erdő ügyében? Sikerül-e saját kezelésbe vennünk, vagy legalább azt elérnünk, hogy gazdasági erdő helyett igazi közjóléti erdőként bánjanak vele?
• milyen munkaterv, milyen utasítások alapján végzi a Városgazda a közterületi fakivágásokat?
• tud-e arról a város vezetése - mert a lakosság jelzései szerint létező probléma -, hogy közterületeinkről idegenek is vágják a fákat? Ha igen, mit tesznek ellene?

Dömötör István elemében volt. Rögtön egy

"nagy népességszámú családban élő, az alapvető egymás mellett élés szabályait batartani képtelen, színes egyének"

cselekedeteiről kezdett beszélni, akik

"azért annyira ismerik a jogot, hogy a Béla telepi út menti erdőkben 1 m felett vágják el a fákat, mert így csak 'csonkítják' azokat, és szabálysértést követnek el".

Nos, ez valóban probléma, csak a kérdés nem ez volt. A Béla telepi út menti erdő ugyanis jelenleg a Pilis Parkerdő zRt. kezelésében levő terület, így a falopás és - csonkítás megakadályozása jelenleg az ő feladatuk. Majd ha mi kezeljük az erdőt, akkor lesz ez az alapolgármester úr hatásköre. Úgyhogy térjünk is vissza az első kérdésre!

Erre ugyanazt a választ kaptuk, mint négy éve mindig: ő személy szerint már nagyon szeretné, ha az erdeink végre közjóléti erdők lennének, és akár magunk kezelhetnénk azokat, de az Erdőtörvény meg a környezetvédelmi előírások, meg persze a lobby-érdekek, meg a ... stb., stb., stb. Emlékeztettem alpolgármester urat, hogy ezt az "érvrendszert" már négy éve hallgatjuk, jobbára már betéve tudjuk, de a korábbi erős, és a mostani ingatag, de mégiscsak 2/3 birtokában, amikor gránitszilárdágú alaptrövényt is három nap alatt lehet módosítani, a törvényi korlátok problematikáját valahogy nem tudom értelmezni, ennek tükrében pedig lobby-érdekekről beszélni annyit tesz, mint kormánypárti ellenérdekeket gátként említeni. Hát küzdjenek meg vele!

A Városgazda fakivágásaira a válasz megint csak ugyanaz volt, mint mindig: csak beteg és sérült fákat vágnak ki, vagy olyanokat, amik valamilyen fejlesztési terv megvalósítását akadályozzák. Majd még hozzátette, hogy sokszor lakossági panaszok nyomán is történik fakivágás. Nos, ami a beteg és sérült fákat illeti - erről az itt élőknek bizony sokszor más a véleménye. Nem egy konfliktusunk volt már ebből, és szakvélemény mögé bújni, ha egy-egy fa valahol útban van, nem túl elegáns dolog. A fejlesztési terveket akadályozó fák kapcsán valahogy sosem kerül szóba, hogy esetleg a tervekkel van a baj! Bizony sokszor előfordul, hogy a természetnek hosszabb időbe telik felnevelni azt a fát, mint ameddig az a fejlesztés változatlan formában fennáll, aminek érdekében végül kivágták. Gondos tervezéssel sok fát menthetnénk meg. A lakosság érdekében végzett fakivágást inkább nem kommentáltam, pontosabban csak annyiban, hogy megjegyeztem: "Gondolhatja az alpolgármester úr, hogy nem azokat a fákat reklamálják a lakók, amelyeket az ő kérésükre vágtak ki." (Érdekes intermezzo volt a DK képviselőjének, Ferencz Istvánnak a közbevetése arról, hogy ismertek azért olyan esetek, amikor egy fát lakossági kérésre vágtak ki: egy lakó kérte, a többi azóta is átkozza érte.)

Végül a közterületi falopásokra, az idegenek által állítólagosan kivágott utcai fákra érdemi választ nem kaptam, mindössze annyit, hogy az efféle sejtetések helyett inkább konkrét esetekről beszéljek, - ha tudnék ilyenről, nyilván feljelentést tennék -, azt azonban nem tudtuk meg, hogy a kerület vezetésének van-e ilyen esetről tudomása.

A vita egyetlen konkrét hozadéka az volt, hogy alpolgármester úr ígéretet tett arra: minden olyan konkrét esettel kapcsolatban tájékozódik és érdemi felvilágosítást ad, melynek híre eljut hozzá. Képviselőként vállalom, hogy ezeket a megkereséseket összegyűjtöm, és a testületi ülésekhez igazodó rendszerességgel továbbítom alpolgármester úrnak, válaszairól pedig a kerület lakossága felé is beszámolok.

Ennek megkönnyítésére első lépésben létrehoztunk egy facebook csoportot, ahol a szükséges dokumentumok összegyűjthetők. Mindazok számára, akik nem tagjai a facebook közösségének, kérdésekre, bekjelentésekre rendelkezésre áll a csoport e-mail címe: favedok.BP18@groups.facebook.com

Végezetül álljon itt összehasonlításul a Városképben megjelent cikk arról, milyen jó is a helyzet erdeinkben:

Az Szervezeti és Működési Szabályzat módosításával tovább szűkül az ellenzék mozgástere kerületünk képviselő-testületében. Harmadik napirendként tárgyalta tegnapi ülésén a képviselő-testület az SZMSZ módosítását. Az Ughy Attila polgármester által jegyzett előterjesztés két területen is nehezíteni szándékozott mindazon képviselők  munkáját, akik informálisan nem, csak a hivatalos úton jutnak információhoz a városrész vezetésének cselekedeteiről, szándékairól és terveiről.

Az első módosítás az eddigi 15 napról 30 napra emeli a tisztségviselőkönkormánzati ügyekben a képviselők által hozzájuk intézett kérdésekre adandó válaszadási kötelezettségéhez rendelt határidőt. Az indoklás mindössze annyi, hogy a törvény 30 napot ír elő, tehát indokolatlan az ennél szigorúbb szabályozás. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy még a 15 nap sem biztosított igazán nagy rugalmasságot az aktuális ügyekről való tájékozódásban, továbbá azt is, hogy eddig a válaszokat az érintettek általában időben meg tudták adni, csak a most távozó jegyzőnél volt tapasztalható az a gyakorlat, hogy mindig kínosan ügyelt arra, hogy csak a számára előírt határidő utolsó napján válaszoljon.

A testületben kialakult helyzet miatt ennél is aggályosabb a másik módosítás, mely gyakorlatilag annak fel- és beismerését tükrözi, hogy a többség által a demokratikus ellenzékre oktrojált bizottsági-tagi elosztás a működőképesség határára sodorta a döntéselőkészítő szakmai munkát önkormányzatunkban. A módosítás ugyanis arra az esetre, ha határozatképtelenség miatt újra, immáron rendkívüliként kell összehívni egy bizottsági ülést, eltörölni szándékozott az erre eddig megszabott 24 órás határt. Az érv, miszerint a 24 óra egy megismerési időkorlát, amit megismételt napirend esetén fölösleges biztosítani, hiszen a tagok a napirendet amúgy is ismerik már, logikusnak tűnik ugyan, de nem igaz. A 24 óra ugyanis nem csak megismerési, hanem munkaszervezési korlát is, ami még jelenlegi formájában is aggályos, és számos bonyodalmat, munkahelyi kellemetlenséget okoz a képviselőknek, de a javasolt változtatással végképp ellehetetlenül a rendkívüli bizottsági ülésekhez igazodás mindazoknak, akik rendes, polgári foglakozásuk mellett igyekeznek megfelelni képviselői feladataiknak.

Azt is meg kell említeni - második ciklusomat kezdő képviselőként elmondhatom -, hogy az elmúlt négy esztendőben úgy a TFFB-ben, mint a PVÖ-ben talán egy-egy alkalom volt, amikor az adott testület határozatképtelen volt, vagy azzá vált - e tekintetben az előterjesztés indoklása tehát konkrétan hazugság. A mostani bizottsági leosztás azt eredményezte, hogy a kormánypárti  képviselők, valamint a velük együttműködő Jobbik és LMP képviselői egyszerre több bizottságban is helyt kell(ene) álljanak, ami valóban előrevetíti, hogy nagyobb az esélye egy-egy ülés határozatképtelenségének. Lenne persze korrektebb megoldás is: arányosabban kellene elosztani a bizottsági helyeket, de úgy tűnik, egyszerűbb adminisztratív eszközökkel kezelni a várhatóan kialakuló zavarokat.

A két tervezett módosítás ellen erélyesen felléptem, és igyekeztem olyan módosítókat beterjeszteni (itt illetve itt), amelyek a valós problémákat kezelik, az álságos indoklással fedezett jogkorlátozást azonban megszüntetik. "Természetesen" egyik kezdeményezésem sem nyerte el a többség tetszését, ezért az eredetileg tervezett módosítások életbe léptek, és az ellenzék mozgástere tovább szűkült.

Érdekesen alakult a szavazás, hiszen az LMP-s képviselő, aki korábban, a költségvetés módosításának vitájában maga is nehezményezte a szűkös határidőket, egyetértett módosítóinkkal, míg a jobbik képviselője, Makai Tibor leszavazta azokat. Úgy tűnik, utóbbinak belefér, hogy saját bizottságának tagjait egyik óráról a másikra rángassa be rendkívüli ülésekre, mint ahogy az is, hogy ezek után kétszer annyi idő alatt kap választ esetleges kérdéseire. Már ha lesznek neki egyáltalán, mert eddigi ténykedése kimerült a baloldal vegzálásában és a fideszes városvezetés iránti teljeskörű lojalitás minél gyakoribb hangsúlyozásában ...

Ahogy az a korábbi posztból is látható volt, a Hivatal teljeskörűnek elismert adatszolgáltatása és a nálunk fellelhető bizonylatok között nem teljes az összhang. A különbség mintegy 470 eFt, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az ÁFA-s számla nélkül elszámolt költések összege jelenlegi ismereteink szerint jóval meghaladja a félmillió forintot. Tovább kutakodok tehát, és megpróbálom kideríteni, mi lett a sorsa az általunk ismert, a Hivatal által azonban eddig el nem ismert tételeknek. A tegnapi napon az alábbi levelet vittem be a jegyzőnek: