Hirdetés

Hirdetés

Magamról

A Párbeszéd Magyarországért Párt XVIII. kerületi alpolgármestere vagyok.

2010-2019 között önkormányzati képviselőként, a 2019 évi önkormányzati választások óta pedig a kerületi demokratikus ellenzéki erők összefogásának jóvoltából külsős alpolgármesterként végezhetem munkámat a kerület érdekében. Építész és településtervező, városgazdász végzettségem okán a terület- és település-fejlesztés, környezetvédelem és a fővárosi kapcsolattartás tartozik alpolgármesteri portfóliómba.

Állandó oldalak

Találkozzunk a Facebookon!

  

Szerintem ...

Szerintem ez a minimum

Friss topikok

Címkék

2019 (2) 56 (1) akciók (4) állatvédelem (1) alpolgármester (1) Bajnai (1) beiratkozás (1) beszámolók (10) bevándorló (2) BKK (1) Bogányi-zongora (1) Bókaytelep (6) Bókay iskola (1) Budapest (4) civil (1) COVID-19 (2) csapadékvíz (1) csatorna (2) csatornázás (3) díjazás (1) Dömötör (2) egészségügy (2) egyesült ellenzék (1) együttműködés (2) energetika (1) energiabeszerzés (2) építőipar (1) érdekérvényesítés (1) erdőírtás (1) események (1) EU (1) EU-s projektek (2) FCSM (2) FIDESZ (18) Flór Ferenc utca (1) főpolgármester (1) forgalomszervezés (2) Főváros (3) FTSZV (1) gárda (1) gazdaság (1) Gilice tér (2) Grren Belt (1) gyermekéhezés (1) Halmierdő (2) helyi politika (21) hírek (13) iskola (5) Karácsony (3) Karácsony Gergely (4) kéményseprés (1) kerület (1) KKK (1) környezetvédelem (8) Környezetvédelmi Világnap (1) korszerűsítés (1) közbiztonság (5) közérdekű (13) közlekedés (2) közmeghallgatás (3) közpolitika (10) közszolgáltatás (1) köztartozás-mentesség (1) Krisár (1) KT-ülés (11) Kubatov (2) Kucsák (9) külpolitika (2) Külső Kerületi Körút (1) Kunhalmi (4) Kunhalmi Ágnes (5) lakásépítés (1) Lakatostelep (1) lakópark (1) Lévai (1) Liptáktelep (1) LMP (2) M0 (9) magasház (1) Magnet Bank (1) Matolcsy (1) megemlékezés (1) menekült (2) menkült (1) MIBU (1) migráns (2) MNB (1) Momentum Mozgalom (1) népírtás (1) NER (1) offshore (1) oktatás (2) OLAF (1) önkéntesek (2) önkormányzati választás (4) órarend (1) örmények (1) országos (23) országos lista (1) pályázat (1) Párbeszéd (73) Párbeszéd Magyarországért (89) Párizs (1) Pestszentimre (3) Pestszentlőrinc (9) Péterhalmi erdő (3) Petrovai (4) Petrovai László (4) PM (83) polgármester (2) program (2) Rendessytelep (1) rendezvény (8) rezsiharc (1) Scheiring Gábor (1) Simon (2) Somody (1) sport (1) Szabó Rebeka (1) Szaniszló (4) Szaniszló Sándor (4) tájékoztatás (6) team Szaniszló (1) terror (2) TFFB (3) törvénykezés (1) Trianon (1) Ughy (21) ügyek (61) ünnep (6) útépítés (2) vagyonnyilatkozat (1) válaszolok (2) választás 2018 (1) választás 2019 (1) vélemény (6) XVIII. kerület (3) Zöld Gyűrű (1) Címkefelhő

Feedek

... na, az volt az, ami ma sérült. Nem kicsit, nagyon!

003_masolata.JPG

A kerület központi megemlékezésére gyűltünk össze ma délután 5 órakor a Béke téren (e névnek még lesz jelentősége!), a kopjafáknál, hogy méltóképpen emlékezzünk 1956 októberének forradalmi napjaira. Nem sikerült!

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, bizony egyre kevesebben járnak ilyen rendezvényekre, ezért röviden elmondom, hogy minden kerületi ünnepségünk nagyjából ugyanazon forgatókönyv alapján zajlik: a Himnusz közös eléneklésével kezdünk, majd a köszöntő után valamilyen irodalmi vagy zenemű hangzik el. Ezt követi az adott rendezvény fő szónoka, aki (elvben) ünnepi beszédet tart. Az ő beszéde hordozza az ünnep üzenetét, ő adja a megemlékezés témáját, az által elmondottakra érdemes odafigyelni ... vagy ezért, vagy azért.

2010 óta vagyok képviselő, azóta kísérem igazán figyelemmel, hogyan is ünnepel a kerület. Többször hangot adtam már korábban is annak, hogy az első ciklusban kifejezetten szerettem ezekre a rendezvényekre járni. A FIDESZ kerületi hatalom-átvételével az vált gyakorlattá, hogy az ünnepségek vezérszónoka egy, az adott kort jól ismerő történész volt, aki a megemlékezés tárgyának idejéből emelt ki egy-egy kevésbé ismert részletet, és azzal ismertette meg behatóbban hallgatóságát. Minden ilyen ünnepség egy-egy történelem-óra volt, ellenzéki képviselőként is egy élmény. (Nem tudom, kormánypártiként milyen lehetett ezt megélni, de gondolom ők sem érzeték rosszul magukat.) Ekkor még a művelt, kulturált, politikai ellenfeleivel szűkre szabott keretei között meglehetősen liberálisan bánó Ughy Attila volt az "erős ember" a kormánypárt helyi szervezetében.

Változnak az idők. Az átszabott választási rendszer egy országgyűlési képviselőt engedett meg kerületünknek, és ezt a szerepet Kucsák Lászlóra osztották "odafönt", s ennek megfelelően túlnyomórészt az ő emberei kerültek hatalmi pozícióba "idelent". És ők azok, akik kijelölik az ünnepségek szónokait, így őket, rajtuk keresztül pedig Kucsák Lászlót terheli a felelőség azért is, ami példának okáért ma zajlott "megemlékezés" fedőnév alatt a békéről elnevezett téren, az '56-os mártírok kopjafáinál a kerület központi megemlékezésén.

Vissza kellett keresnem, ki volt az az egyenruhás, korábban sosem hallott ünneprontó beszélő fej, aki megkapta a lehetőséget, hogy '56 apropóján zavaros, történelmietlen, összefüggések helyett összeesküvés-elméletekkel egységbe foglalni szánt beszédével közel negyed órán keresztül csapjon zajt a téren. Krisár Miklós ny.á. alezredes ő, az Összefogás 1956 katonai és polgári örökségének megőrzéséért Közhasznú Egyesület ügyvezető elnöke. Nem ismerős? Meg kell mondanom, nekem sem volt az egészen addig, amíg az interneten kicsit utána kutatva fel nem leletem egyetlen publikált értékelhető tettét az elmúlt évek során: nem fogott kezet 2006-ban sem Gyurcsány Ferenccel, sem Szili Katalinnal, amikor Sólyom László kitüntette őt a Magyar Köztársaság Érdemrend (katonai tagozat) lovagkeresztjével. Szili miatt most lehet némi identitászavara, de bár ez lenne a legnagyobb problémája! (A kitüntetést persze átvette, ahogy a vele járó összeget is elfogadta.)

Krisár beszédének első, meglehetősen terjengős részében névsorolvasást tartott: felsorolta mindazon egykori harcostársait, barátait, ismerőseit, akiknek beszéde alapján az ad leginkább közös identitástudatot, hogy elhagyák a TIB-et (Történelmi Igazságtétel Bizottság), és megalakították azt a közhasznú egyesületet, melynek eddig nevét sem hallottuk, s melynek nevében ma szót kapott. (Krisár a képen jobb oldalon látható.)

Ezt követően nagy ívű, történelminek szánt áttekintést kaptunk '56 ürügyén Trianontól napjaink "migránshordái"-ig, de csak a "Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában, hiszek Magyarország feltámadásában" fohászt követően, melyről köztudott, hogy a Horthy-rendszer alatt volt kötelező reggeli mantra az iskolákban oly' annyira, hogy - mint ma megtudhattuk - még a nebulók füzeteinek hátuljára is ezt nyomtatták. Volt ebben a beszédben minden, amit a mai hatalmi elit tagjai "elithez" tartozásuk indokán ki csak tirkán mondnak ugyan, de szívesen hallgatnak: cserben hagyott ország, csonka Magyarországtól, ránkzúduló, javainkra szomjazó szomszédok,on és megszálló szovjet csapatokon keresztül az áruló nyugatig és a "mindig mi védtük tűzzel vassal Európát" önámításáig minden.

Megtudhattuk, hogy Steinmetz kapitányt gyűlölték a magyarok, hogy '56-ban a nagyhatalmak már akkor eldöntötték az ország sorsát, amikor itthon még a szovjetek azt mondák, kivonják csapataikat az országból (Csúnya szovjet bácsik! Hát nem hazudtak az ellenségnek?! Skandallum). Hogy a szovjet értünk, magyarorkért cserébe nem avatkozott a szuezi válságba, és azok a gaz vörösök így miattunk hagyták magára szegény Egyiptomot. De '56-ban mégsem a megszálló szovjet volt a legnagyobb baj, hanem az áruló nyugat - azon belül is leginkább az USA -, mely' segítséget ígért, de nem küldött, viszont azóta is folyamatosan szorongatja az országunkat és finanszírozza annak gyalázását nagyhatalmú bankárok segítségével itthoni sajtó-lakájain keresztül .. .és persze a "pénzzel kitömött migránsok hordáit is támogatják anyagilag". Szó volt még természetesen a mindezt megalapozó "szupertitkos" megbeszélésekről  (a kérdés persze megmaradt, hogy akkor ő honnan tud róla), arról, hogy mindenki nemzetrontó áruló, akinek mindezt nem így gondolja ... és sok más, hasonló dolgoról. Ha föllapozzuk bármelyik "zs-kategóriás" szélsőjobboldali sajtóorgánumot, akárhol találunk hasonló tartalmú, "örökké aktuális" cikkeket tömegével ...

004_masolata_1.JPGA Dohnányi Zeneiskola növendékei kényszerűen és fagyoskodva hallgatták a beszédet, az "úri közönség", a kerületi közintézmények tiszteletet tevő dolgozóinak jó része feszengett, a kevésbé potens kormánypárti politikusok orruk alatt morogtak és fel-fel szisszentek egy-egy meredekebb állítás kapcsán, míg a választott vezetők mereven maguk elé nézve, érzelmektől mentes arccal hallgatták végig Krisár mondandóját. Igazán civil érdeklődő - azt kell mondanom, szerencsére - kevés volt, így csak néhány ember délutáni programjába rondított bele a szónok. Részünkről erős önuralomra volt szükség, hogy ne kiabáljunk közbe, mint ahogy egyre több erőre van szükség ahhoz, hogy minden köztünk fennálló véleménykülönbség ellenére továbbra is - nomen est omen: a párbeszéd jegyében - együtt ünnepeljük nemzeti ünnepeinket azokkal, akik ilyen méltatlan helyzetekbe kényszerítik a kerület békére vágyó polgárait a Béke téren.

Fentebb "programról" írok,"helyzetről" beszélek, nem "megemlékezésről" vagy "ünnepről" ... mert ünnep, az ma nem volt. Sajnos!

010_masolata.JPG

Címkék: 56 megemlékezés Pestszentlőrinc Krisár

Szólj hozzá!

Hetek, hónapok óta eszkalálódik a menekült-válság Magyarországon. Minden józanul gondolkodni képes ember pontosan tudja, tudta (az állami vezetés rendelkezésére álló hírszerzési csatonáktól származó részletesebb információk nélkül is), hogy a nagy számú menekült nem máról holnapra jelent meg határainkon, hanem úgy távolságban, mint időben hosszú útat tettek meg, amíg eljutottak Magyarországra.

Egy, az ország állampolgáraiért és javaik biztonságáért felelősséget viselő, az úniós idegenrendészeti szabályokra és humanitárius szempontokra egyaránt figyelemmel levő kormány a felkészülést nem óriásplakát-helyek vásárlásával kezdi, nyomdai megrendelései pedig az akkor még csak hamarosan megérkező menekülteknek szóló több nyelvű tájékoztatók elkészíttetéséről szólnak, nem konzultációs ívek és magyar nyelvű plakátok nyomtatásáról. Egy felelős kormány minden lehetséges módon felkészül e hatalmas embertömeg fogadására:

  • megnyitja és lakhatóvá teszi az üresen álló laktanyákat és legalább a minimális létfeltételeket biztosítani képes átmeneti szállásokat létesít a szükséges számú férőhellyel,
    (forrás: 444.hu)
  • felbővíti az idegenrendészeti apparátus létszámát, technikai színvonalát olyan mértékben, ami gyorsan és hatékonyan képes kezelni a hazánkon áthaladni szándékozó ember-áradat kötelező adminisztrációjával járó problémákat,
  • tapasztalt külföldi szakértők segítségét kéri olyan országokból, akik már évek óta küzdenek a tömeges bevándorlás problémájával, know-how-t vesz át, alkalmaz, adaptál,
  • már jó előre egyeztető jellegű krízis-stábot állít fel, amelyben részt vesznek a hagyományos, illetékes kormányzati szereplőkön kívül az egyházak és civil karitatív szervezetek, a vonulási útvonallal érintett önkormányzatok irányítói, a szereplők körét rugalmasan, az aktuális helyzethez igazítja, és amiben az állam nem utasít és feladatot oszt, hanem informál, koordinál, súlyoz, egyeztet, kapacitást pótol, a vállalások ellenértékét téríti, azaz összefogja a különböző területeken a probléma megoldásán ténykedőket,
  • a (csak az állam) rendelekzésére álló hírszerzési információk alapján hitelesen és előre tájékoztatja a lakosságot a menekült-hullám várható nagyságáról, a menekültek végleges uticéljáról, az átvonulás várható időtartamáról és egyébb átmeneti nehézségekről - különös tekintettel a gyors regisztrációt követő különvonatos és/vagy különbuszos szállítás okozta estelegen a helyközi tömegközlekedést érintő változásokról,
  • apparátust telepít a menekültek határon kívüli útvonalára, segítőket küld az érkezők, de a határt még el nem érők nagyobb csoportjaihoz. Teszi mindezt információs szándékkal annak érdekében, hogy már jó előre tájékoztassa a felénk igyekvő embereket, hogy hol léphetnek be az országba, és mi a teendőjük ezt követően, mi és várhatóan mennyi idő alatt történik velük ezután, és várhatóan mennyi időt kell Magyarországon tartózkodniuk, míg továbbutazhatnak. És még ötlet szinten sem jut eszébe, hogy majd ehelyett külföldön, a válságövezetekben elhelyezett óriásplakátokkal üzen az indulni szándékozóknak, hogy "Légyszí', ne gyertek!" ...
    (forrás: Fotó: Yasin Akgul / AFP - szarvas / Index)
  • nem épít könnyen leküzdhető kerítést olyan emberek útjába, akik hulló bombák és kegytelen, embertelen barbárok elől menekülnek és menekítik karonülő gyermekeiket, s akiknek ilyen tapasztalatokkal a hátuk mögött annyit jelent ez a kerítés, mint nekünk fellépni a járdaszigetre. Mondom: nem épít ilyet, és főleg nem annyiért, amennyiért egységáron akár egy új Berlini falat is megépíthetett volna, ha már mindenáron keríteni akar.
  • nem üzenget sértődött durcás kisgyerekként szövetségeseinek, hanem maximálisan és minden tekintetben együttműködik velük, és még a látszatát is kerüli annak, hogy különutas megoldásokat követ egy össz-európai probléma kezelésében.

Történt ehelyett, hogy Magyarországot majdnem minden tekintetben felkészületelenül érte az áradat. Egyedül mentálisan volt trenírozva a népesség: a gyűlölet magvait szerte szórták, s a sajnos amúgy is jó táptalajra hulló szemeket folyamatosan öntözték is, így mire a menekültek első komolyabb hulláma eljutott hazánkba, a gyűlölet virága már szárba szökkent.

 

Szárba szökkent ugyan, de beérni azonban csak nem akart! Nem, mert hatalmat ugyan lehet gyűlöletre építeni , de egy országot semmiképp! Minden fejetlenség, szervezetlenség, ad hoc  jellegű, és sokszor következetlen intézkedés, aljas átverés és megalázás ellenére a jelentősebb rendbontások elmaradtak. Ez meglátásom szerint három dolognak tudható be:

  1. példamutató és valódi civil összefogás bontakozott ki a válság békés kezelésére, a fenyegető humanitárius katasztrófa megelőzésére, erős önszerveződő csoportok egyre profibban kezelik a kezelhetetlent, rengeteg jó szándékú ember (egyetemistáktól a művészekig) adományoz értéket, munkát vagy egyszerűen csak időt pusztán embersége okán,
    migaid.jpg
  2. a menekültekkel közvetlen kapcsolatba kerülő hivatali és rendvédelmi apparátus erőn felül teljesítve, a legjobban értelmezett hivatástudattól vezérelve igyekszik humánusan és hatékonyan kezelni a helyzetet,
  3. és végül, de nem utolsó sorban annak, hogy azok az emberek, akik mindezeknek elszenvedői olyan állapotok elől, olyan viszonyok közül érkeztek, hogy egyszerűen még bőven az ingerküszöbük alatt van mindaz, amit most meg kell éljenek, ráadásul egyetlen cél lebeg a szemük előtt: élve és a családot egyben tudva eljutni oda, ahol boldogulásukat vélik megtalálni. Ami nekünk már-már felháborítóan tűrhetetlen, náluk talán egy vállrándítást ér. Elég lett volna ehhez egyszer mélyen a szemükbe nézni.

S miközben mindenki attól retteg, mikor fordul át valamilyen erőszakos cselekedetbe a már-már tapintható feszültség, s miközben a rendvédelem és az önkormányzati ügyek feje nyaralni megy, a rengeteg elkeseredett, átvert, megalázott, információ hiányban és nélkülözésben élő ember mégsem tör, zúz, nem őrjöng az erőszak, nem ég a város ...

Illetve mégis!

(forrás: hvg.hu)

(forrás: 444.hu)

Autó lobban lángra, szétvert kirakatok, könnygáz, gumibot, tomfa, kő és puszta ököl harca zajlott az este. Csak egy magyar-román focimeccs kellett hozzá. Ilyen máskor is volt. Még csak ki sem kaptunk, mint máskor. Mégsem égtek korábban autók, az "ultrákon" nem volt egyenpóló, mozgásuk, tetteik nem mutatták régebben a szervezettség jeleit. Mi történt most? Nem értem! Vagy inkább: nem akarom érteni!

Címkék: vélemény menekült ügyek migráns Párbeszéd Párbeszéd Magyarországért PM Kubatov

58 komment · 3 trackback

Leszállítják a migránsokat a soproni vonatról, táborba viszik őket

Aki képes több száz éhes, fáradt, elkeseredett és reményvesztett, de legfőképpen kiszolgáltatott embert így átvágni, s közben még anyagilag is megkárosítani, az egyéb aljasságokra is képes!

Címkék: vélemény országos bevándorló migráns Párbeszéd Párbeszéd Magyarországért PM menkült

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása