December 23-a van. Ünnepre készülünk. Sokan már a karácsonyi beigli hozzávalóit készítik elő, ahogy tették ezt minden évben: tavaly, tavaly előtt, vagy éppen azelőtt is ...
Azelőtt ...? Azelőtt 2011 december 23-át írtunk. Én még az LMP-ben politizáltam. A Parlament aznap is dolgozott. A kormányzó pártkoalíció már akkor sem tudta úgy megszervezni a törvényhozás munkáját, hogy a családok legnagyobb ünnepe előtti napokban ne kelljen az Országgyűlésnek dolgoznia - épp úgy, ahogy most sem. Az aznapi program azonban jóval fajsúlyosabb volt a mainál: 23-án az Országgyűlés többsége arra készült, hogy elfogadja az új választójogi törvényt, a stabilitási törvényt, az új jegybanktörvényt és a házszabály módosításait.
Reggel azonban történt valami: párttársaim blokád alá vonták a Parlamentet, odaláncolták magukat a bejáratokhoz, és elállták az útját az e döntéseket meghozni igyekvő képviselőknek. Tették ezt azért, mert az új választójogi törvényben a választókerületek határait olyan manipulatív módon rajzolták meg, hogy az ellenzéki szavazatok kevesebbet érjenek, mint a kormánypártiak és a választásból még akkor is a Fidesz kerüljön ki győztesen, ha nem rá szavaznak a legtöbben. A stabilitási törvény arról gondoskodik, hogy a Fidesz ellenzéke akkor se tudjon kormányozni, ha mégis megnyerné a választást, hiszen a törvény kétharmadba betonozza az igazságtalan egykulcsos adót, vagyis a következő kabinetnek is a "bukott Orbán-Matolcsy recept" szerint kéne kormányoznia. Az új jegybanktörvénnyel a kormánytöbbség maga alá gyűri a Magyar Nemzeti Bankot, és ezzel "az utolsó tégla is a helyére kerül a köztársaság romjain épülő új, Fideszes pártállam épületében". Végül a házszabály módosításával lehetővé vált, hogy a parlamenti ellenzéket teljesen elhallgattatva döntsön a kormánytöbbség az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatokról.
Hideg volt! Egész délelőtt zajlott a blokád, aminek csak az erővágók és a rendőri fellépés vetett véget. Képviselőink bezsuppolva, bent pedig kötött a habarcs az utolsóként elhelyezett téglák körül. A tér déli oldalán délután naggyűlés volt többek között Kaufer Virág gyújtó hangú beszédével. "Új ellenállást" hirdettünk, majd este az emberek a Parlament épülete köré vont kordonhoz vonultak és várták, hogy a képviselők kijöjjenek. Zúgott a "Gyertek ki!". A kordonnál a rendőr odafordult hozzám: "Be akartok menni? Félre állunk!" Azt mondtam, nem akarunk erőszakot, csak meggyőzni őket! Naív voltam, mérhetetlenül naív. (Elgondolkoztam: vajon ma is megkérdezné tőlem az a rendőr? Épp ma jelentették be, hogy jövőre 30%-kal emelik a jövedelmét a fegyveres testültekben szolgálatot teljesítőknek....) Aztán elkezdtek kifelé szállingózni a fideszes és kereszténydemokrata képviselők. Természetesen mindent megszavaztak, és elégedetten ültek be a parlamenti parkolóban álló autóikba. És ekkor felhangzott a "Hazaárulók!" valamint a "Bóvli! Bóvli!" utalva a nemzetközi pénzügyi minősítő szervezetek által hazánkra osztott besorolásra, ahova egy év alatt sikerült leküzdenie magát a kormánynak unortodox gazdaságpolitikájával.
Az akciót követő hónapokban az LMP népszerűsége 12-13% körülire emelkedett a biztos választók körében. Soha előtte, és soha utána nem volt ilyen magas. Döbbenetes élmény, meghatározó nap volt! Szerintem a mai napig ható ... de úgy tűnik, nem mindenhol gondolják így. Keresem az LMP honlapján a visszaemlékezést, a tanulságok levonását, az elemzést ... bármit. De semmi! Ők már nem büszkék rá. Nézegetem az akkor készült fényképeket, s rájövök.
Schiffer nem "láncolt", a közelben beszélgetett a jobbikos Gaudi Nagy Tamással, majd zsebre tett kézzel nézte, ahogy képviselőtársait rendőrautókba tuszkolták. Kukorelly Endre még abban a ciklusban, Vágó Gábor a ciklus végén kikerült a Parlamentből. Utóbbi mostanában a civil tüntetések hálózatát szorgalmazza. Ertsey Katáról nem nagyon hallani mostanában. Kaufer Virág nem sokkal később visszaadta parlamenti mandátumát és civil mozgalmárként kísérli meg életre kelteni a "szabadság kis köreit". Civilek lettek.
A többiek? A társaság egyik fele az LMP-ben maradt. A másod- és harmad vonalba sorolta őket "bázisdemokrácia" - a mai LMP frakciónak Schifferen kívül egyikük sem tagja.
A másik fele? Szabó Tímea és Szabó Rebeka, Jávor Benedek, Karácsony Gergely, Scheiring Gábor, Szilágyi Péter és Szilágyi László és a többiek egy évre rá elhagyták az LMP-t. Velük alapítottuk meg a Párbeszéd Magyarországért Pártot, és mentünk tovább azon az úton, amire akkor ráléptünk. Az elválás keserves, de szükségszerű volt. A köztársaság helyébe lépett Orbán-rendszert le kell bontani. Az alapítók közül országgyűlési képviselőnk, Európai Parlamenti képviselőnk, polgármestereink, alpolgármestereink és számos önkormányzati képviselőnk lett.
Tesszük a dolgunkat ... ahogy teszik azok a civilek is, akik folyamatosan szervezve a tüntetéseket reagálnak a kormányzat heti rendszerességgel napvilágra kerülő agymenéseire is az internetadótól a fővárost elkerülő autópálya fizetőssé tételéig. Az eszközeink mások, de a céljaink megegyeznek.
