Előzmények

• a háztartási hulladékot a '70-es - '80-as évekig bányaterületek feltöltésére használták. (Elsősorban a téglagyártás alapanyagaként használt agyag városkörnyéki kiteremelő helyei voltak alkalmasak erre a célra - már csak azért is, mert az agyaggödrökben mindig marad egy vékony vízzáró agyagréteg, mely némileg csökkentette a talajba szivárgó szennyezett csapadékvíz mennyiségét, illetve nem engedte a hulladékot a talajvízzel keveredni.)

•  ezek a gyűjtőhelyek idővel megteltek, illetve kiszorultak a városból. A '90-es évek óta nincs Budapest közigazgatási határán belül hulladéklerakó.

• a háztartási hulladék ártalmatlanítása ma is lerakókban, illetve hulladékégető műben történik. Fót mellett , illetve Pusztazámorban létesült két, az EU-s előírásoknak is megfelelő lerakóhely, illetve van egy hulladékégető művünk is. Utóbbi 400 000 tonna hulladékot éget el évente, a termelt hő és elektromos energia egy 40-50 ezer lakosú város nergiaellátását képes fedezni. Az FKF szeretne több ilyet létesíteni, mert jelenleg az egyik legolcsóbb energiaforrásnak a szét nem válogatott hulladék tekinthető. (Ezzel azért számos aggály van, melyek a tájékoztatón nem hangzottak el, de nem is ennek az ismertetőnek a tárgya erről beszélni.)

• később beindult a szelektív-szigetes gyűjtés. A rendszer a fővárosban gazdaságos, de legalább is nullszaldós lehetne, de a fegyelmezetlen gyűjtés, illetve a hulladék-szigetek mellé helyezett, az FKF költségén eltakarítandó háztartási vegyeshulladék mennyisége miatt évente több százmillós veszteséget okoz. A házhoz menő szelektív gyűjtés ezért az FKF-nek is érdeke. 

• a szelektíven gyűjtött hulladéknak van nemzetközi piaca, amely azonban nagyon hektikus. Elmondható, hogy ma a papír, fém és műanyag hulladék 100%-ban Magyarországon kerül feldolgozásra, újrahasznosításra, míg az üveg esetében ez az arány 85% körüli, azaz üveghulladékból az ország exportál.

• ma a fővárosban mintegy 450 000 tonna hulladék képződik évente, ebből 20 000 tonna gyűjtése történik szelektíven. Az új rendszer bevezetésétől azt várják, hogy ez utóbbi mennyiség 70-80 000 tonnára emelkedik. Ez ugyan jelentős emelkedés, de összehasonlításként azt is megtudhattuk, hogy az 1,6 milliós Bécsben ez a mennyiség 150 000 tonna/év, miközben a fennmaradó hulladékot négy égetőmű semmisíti meg. (Ezért is nagyon olcsó Bécsben pl. a távhő szolgáltatás.)

Törvényi háttér, pályázati előkészítés 

• Az új rendszer bevezetéséhez több közbeszerzési eljárását kell, illetve kellett lebonyolítani. A tartályok beszerzésére 3 érvényes pályázat érkezett, a győztes kiválasztásra került, az eredményt nem támadták meg, így az jogerős. A tartályok kiszállítása folyamatosan történik az FKF egyik telephelyére.
• Az új szállítójárművek beszerzésére 4 érvényes pályázat érkezett. Épp január 23-án volt várható a döntés a pályázatról, ezért az eredményről még nem tudtak beszámolni.
• A PR pályázat két részből állt: tanácsadás és kampány. A tanácsadó kiválasztása már megtörtént, a kampányra szóló pályázat értékelése még folyamatban van, de 2013 nyarán már indul a program népszerűsítése, ezért hamarosan ebben a kérdésben is döntésre kell jutni.
• Az új rendszer népszerűsítésére négy szemléletformáló központot hoz létre az FKF. Ebből az egyik a kerületünkben lesz. Az ingatlant még nem jelöltük ki, így a pályázatot még nem lehetett beadni, de ebben a kérdésben is hamarosan döntés születik.

Az ingatlanonkénti szelektív hulladékgyűjtés

1. papírfélék és az ú.n. társított csomagolások szelektív gyűjtése
2. az ú.n. italcsomagolások - műanyag- és fémhulladék egyben - szelektív gyűjtése

Az FKF szándékai szerint a társasházakhoz egy-egy 250 l-es szelektív edényt helyeznek ki a papír, illetve a fém-műanyag gyűjtéséhez. Ezeket hetente ürítenék. A családi házas övezetekbe ingatlanonként egy-egy 125 l-es edényzet kerülne, melyet az eredeti szándék szerint havonta ürítenének. Többen jeleztük, hogy ez a gyakoriság nem életszerű, kevés lesz. Ha csak havonta tervezik a begyűjtést, akkor nagyobb edényzet kellene. A válasz az volt, hogy a tapasztalatok alapján esetleg sűrítik a begyűjtés ciklusidejét.

Kérdésként elhangzott, hogy milyen tapasztalatok vannak Budapesten az ingatlanonkénti szelektív gyűjtéssel. Megtudtuk, hogy a VII. kerületben volt az elmúlt években egy pilot project. Ennek az volt a tapasztalata, hogy a háztartási hulladék mennyisége annyiban csökkent, hogy a kukák már nem púpozottak az ürítés idejére, de csak az ingatlanok 10%-nál lehetett a gyűjtő edényzetet kisebbre cserélni. A gyűjtés minőségével nem volt különösebb gond.

A díjakról

• a lakossági, ingatlanonkénti szelektív hulladékgyűjtés a lakosság számára nem kerül többletköltségbe, az a jelenleg is számlázott "szemétdíjban" benne van.
• viszont az új hulladékgazdálkodási törvény a háztartási vegyes hulladék esetében a lerakóhelyi díjat drasztikusan, minden évben tonnánként 3000 Ft-tal emeli meg. (2013-ban a jelenlegihez képest +3000.-, 2014-ben újabb +3000.- … és így tovább egészen 2016-ig, amikor is a jelenlegi árhoz képest 12 000.- Ft-tal lesz drágább lerakni egy tonna vegyes háztartási hulladékot.) Ez szükségszerűen megjelenik majd a szemétdíjban, amit csak úgy ellensúlyozhat a lakosság, ha csökkenti a normál begyűjtő edény méretét, azaz a jelenlegi visszaadja, és helyette kisebbet igényel. Ezzel a szemétdíj szinten tartható lesz az elkövetkező években, miközben a környezetet is kíméljük, és hasznos nyersanyagokat szolgáltatunk be a szelektív gyűjtés által.
• magáról a díjak alakulásáról egyébként nem tudott az FKF pontos beszámolót adni, mert az új törvény értelmében 2014 január 1-től a hulladék elszállításának díját a Magyar Energia Hivatal jogosult megállapítani.

Lomtalanítás

https://docs.google.com/file/d/0Bzi3ar52TiThdmtSYU1zdXJ5UkE/edit