"Magyarország a portások (és házmesterek) országa." Aki ismeri a mondást, tudja mit jelent, aki nem, az is könnyen kitalálhatja. Nem akarva megsérteni senkit a mondás nagyjából annyit tesz, hogy kis hazánkban ha valaki csekély kompetenciával, szakértelemmel szűk határok között ugyan, de korlátlan hatalomhoz jut (konkrétan: eldöntheti, hogy beenged-e, vagy sem, és ebbe másnak az adott helyzetben nincs is beleszólása), akkor azzal a hatalommal mareadéktalanul élni is fog mégpedig oly módon, hogy az a saját érdekeinek és kényelmének a leginkább megfeleljen. És persze nem mulasztja el semmiképp azt sem, hogy ezt az intézkedésben érintettekkel éreztesse is.

Történt, hogy kerületünk 63. sz. szavazókörének végeredményét a kormánypárt beadvánnyal támadta meg, amely ellen fellebbezni október 19-én 16:00-ig lehetett. A fellebbezést azonban nem lehetett átadni, mert a Helyi Választási Iroda átvételre jogosult megbízottja a határnapon 15:30-kor egyszerűen nem tartózkodott a helyén, a HVB székhelye zárva volt. A fellebbezés így nem lett határidőre benyújtva, aminek eredménye az lett, hogy a Fővárosi Választási Bizottság az érdemi vizsgálat nélkül elutasította, az elsőfokú határozatot jóváhagyta, így annak értelmében november 9-én vasárnap Pestszentimrén egyetlen egy szavazókörben meg kell ismételni a helyhatósági választást.(*)  Itt dől el, hogy Ferencz István egyéniben szerez-e mandátumot és a 12-es ÖEVK képviselője lesz-e, vagy listáról jut be a testületbe. (A tét fordítva is ugyanez: ez a szavazókör dönt abban, hogy Csabafi Róbert egyéni vagy listás képviselőként folytatja-e képviselői munkáját.)

A határozat alább olvasható. Benne a Helyi Választási Iroda érvelése igazán parádés:

"... a 24 órás portaszolgálatot tájékoztatták a fellebbezési határidőről, továbbá arról, hogy ha bárki személyesen ilyen dokumentumot kíván átadni, akkor haladéktalanul telefon útján (sic!) értesíteni kell a HVI illetékes tagjait."

Írjuk ki a neveket, mert igazán megérdemlik: Dr. P.P., azaz Dr. Peitler Péter, kerületünk jegyzője, akinek a hivatal működésének törvényességét kell bitztosítania, illetve Dr. Á.G., azaz Dr. Árvay Gábor,a Polgármesteri és Jegyzői Kabinetiroda vezetője. De persze ők nem tehetnek semmiről, hiszen ők szóltak a portásnak! Az adott képviselői hely sorsát így egy portás döntheti el, amennyiben nem megyünk el elegendően szavazni, és erősítjük meg október 12-én meghozott döntésünket. A kérdés csak az, akarunk-e portások országában élni?

(*)
Azt is meg kell emílteni, hogy még cca. 30 percig lett volna lehetőség a fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására is, amit viszont a beadványozó Kőrös Péter mulasztott el, de ez a tényen nem változtat: a hivatalos fellebbezés papír alapon történő benyújtásának két tanúval igazoltan nem volt biztosítva a lehetősége a jogvesztő határidőn belül.

Ma reggel érkezett, egyelőre itt tartunk. Hamarosan egyeztetek időpontot, és megnézem, mit szedtek össze számomra. A további lépésekről ezt követően döntök. Az eddig megkapott anyagokból úgy tűnik, hogy a reprezentációs költségek számla nélküli elszámolásának gyakorlata 2011 őszén kezdődött, és 2012 tavaszán véget is ért önkormányzatunknál, miközben az ügyről beszámoló korábbi híradások például úgy fogalmaznak, hogy "2012 első nyolc hónapjábn ...". A másik feltűnő dolog a megküldött válaszban az, hogy a Hivatal azt állítja, hogy "a kifizetésekre vonatkozó vezetői utasítás nem volt", holott ezzel ellentétes tartalmú bizonylatot mutatott be az RTL Klub hiradója.

Ugyanebben a riportban volt látható egy lista is, ami névre szólóan mutatta be az állítólag ÁFA-s számla nélkül elszámolt költségeket, és az összeg csak Ughy Attila esetében meghaladta a 200 000.- Ft-ot. (A most megkapott kimutatásban két év összes ilyen költsége kicsivel 100 000.- Ft alatt marad.)

Az ellentmondásokat mindenképpen tisztázni kell! És félreértés ne essék: ez nem (csak) a polgármesterről szól! Közérdekű adatigénylésem a kerületi vezetők összességének hasonló gyakorlatára vonatkozott. Ebből a szempontból semmilyen szintű választ nem kaptam - egyelőre.

Elsőre jó ötletnek tűnt második ciklusát kezdő képviselőként egy fárasztó kampányév lezárásaként az első "dologtalan" napon kibiciklizni, és rendbetenni körzetem utcáit: elsőként szedni le a plakátjaimat.

Elsőre jó ötletnek tűnt az őszi napsütésben, kerekezés közben kiszellőztetni a fejem, végiggondolni az elkövetkezendő öt esztendő tennivalóit egy olyan Testületben ahol a kormánypártok ismét egyedül is többséget alkotak.

Elsőre jó ötletnek tűnt, de higgyétek el: nem az. Igazából borzasztóan lehangoló ...