A kép egy új általános iskolai olvasókönyvből való.

... és pár év múlva két mélyerkölcsű, családcentrikus, egykori NER-diák beszélget a Nemzeti Családügyi Minisztérium Nemzeti Káderképző Nemzeti Akadémiáján:
- Te figyelj, a te apád is ilyen agresszív suttyó volt, aki a családi konfliktusait ordibálással oldotta meg még akkor is, ha éppen vendégek voltak nálatok?
- Hát persze, de ez semmi anyámhoz képest, aki a nőktől általánosan elvárhatónál is hülyébb volt, úgyhogy nem is vittük apámmal emberek közé.
- Akkor megnyugodtam, hogy nem akárkik közé kerültem. Látom, mindkettőnknek itt a helye. Na, kezdjünk neki annak a "Családvezetési tanácsok NER-polgároknak" útmutató megírásának, mert különben sose tanulják meg az emberek, hogyan kell egy normális családban élni! Szerinted ebédre kész leszünk?
- Á, már kész van. Tegnap apámmal megírattam. Minek melózni, ha van olyan ökör, aki ingyen megcsinálja helyettem? Inkább igyunk meg egy felest! Hoztam hazait, nagyanyám főzi - már amikor a nagyapám nem veri félholtra miután hazajön a kocsmából.

Őszinte és legmélyebb tiszteletem azoké az elhivatott pedagógusoké, akik a rendszer minden erőfeszítése ellenére megkísérelnek velünk, szülőkkel együttműködve normális embereket nevelni gyermekeinkből. Kívánom, bírjanak ki még pár évet! Ez az őrület nem tarthat örökké.