A demokratikus ellenzék tíz esztendőnyi szinte teljességgel haszontalan protestálás után - úgy tűnik - végre megtalálta a már nevében is hamis NER legyőzésének amúgy kézenfekvő ellenszerét: a teljes körű együttműködést, az egy-az-egyben küzdelmet az oligarcha-kormány helytartói és helyi kiskirályai ellen. Egyre-másra jelentik be a települések és fővárosi kerületek ellenzéki erői, hogy az őszi önkormányzati választáson közös jelöleteket állítanak a FIDESZ-jelöltjeivel szemben. A fejlemény valóban örvendetes, a közös fellépés erőt, magabiztosságot és legfőképpen reményt sugároz. A háttérben azonban legtöbbször kemény csaták dúlnak. Az "egy-az-egyben felvenni a küzdelmet" logikus elve sok esetben a "csak egy maradhat" típusú csaták nem épp békésen lerakott alapjaira épült fel. A harcokból ugyan nem sok látszik, de minél tovább válogatunk a "húspiacon", annál kevesebb időnk marad a "vacsora elkészítésére", azaz az érdemi cselekvésre, miközben "a család" - a választó - is egyre türelmetlenebbül várja az eredményt.

Ha végignézünk a kerületen, vagy kicsit messzebbre tekintve a Dél-Pesten lezajlott fejlesztéseket vizsgáljuk, azt látjuk, hogy szűkebb pátriánk évtizedes lemaradásban van Budapest többi részéhez képest. Messze vagyunk a városközponttól, az itt tevékenykedő politikusok kormányon elkapirgálnak a saját szemétdombjukon, ellenzékben helyi harcokba bonyolódnak és mintha elfelejtenék, hogy egy nagyobb egész, Budapest, az ország fővárosának részei. Az itt élő több százezer választópolgár érdekei, vágyai és igényei nem jelennek meg számuknak megfelelő hangsúllyal a döntéshozatalok során, évek óta az "elégedjünk meg azzal, amit kapunk" mentalitás uralja a helyi politikát.

A két körülményt felismerve döntöttek úgy a Párbeszéd és az MSZP helyi politikusai - országgyűlési és helyi képviselők, polgármester-jelöltek illetve polgármester -, hogy közös megbeszélésre hívják főpolgármester-jelöltjüket, Karácsony Gergelyt, és részletesen ismertetik vele azokat a térségünket érintő fejlesztési igényeket, amelyek kielégítése az évtizedes elmaradás és a jelenlegi fővárosi vezetés nemtörődömsége, a Dél-pesti régió negligálásának eredményeképp tovább nem halasztható.

Kerületünkből Kunhalmi Ágnes országgyűlési képviselő és Szaniszló Sándor fővárosi képviselő, polgármester-jelölt vett részt a tárgyaláson. A találkozót Varga Attila, kispesti PM-es képviselő szervezte meg, a kerületünket tárgyaló anyagot jómagam állítottam össze. Az elkövetkező hetekben ennek az anyagnak egyes pontjait mutatom be ezen a blogon. Írásaimat inkább vitaindítónak és egyúttal ötleteket ébresztőnek szánom, mintsem valamiféle deklarátumnak, vagy programhirdetésnek: egyszerűen mi úgy látjuk, ezek azok a kérdések, melyekkel az elkövetkező önkormányzati ciklusban fővárosi szinten is foglalkozni kell, ezek azok a problémák, melyek megoldásával a főváros és/vagy a kormányzat adós térségünknek és ezek azok a célok, amelyekért harcolnunk kell és konfliktusokat fölvállalni akár a velünk egyéb kérdésekben egy oldalon állókkal is.

Figyeljétek hát blogomat! Hamarosan jönnek a részletek.

30°C. Árnyékban! Valóban fő a város a saját levében ... ám most nem erről szeretnék írni.

Ősszel önkormányzati választások lesznek. Nem csak kerületi képviselőket, kerületi polgármestereket hanem főpolgármestert is választunk. A dolgok érdekesen alakulnak. A fidesz a "járt utat járatlanért el hagyj" (vezessen az bárhova is) politikáját folytatva vélhetően újra Tarlós Istvánt indítja a tisztségért, míg az ellenzék döbbenetes felismeréssel ébredt rá arra, hogy csak akkor van esélye a győzelemre, ha egyetlen, mindenki által támogatott jelöltet állít a regnáló főpolgármester ellen. E személy kiválasztását egy hosszadalmas, kockázatos, ám üdítően demokratikus módszerrel, a hazai politikai gyakorlatban eleddig ismeretlen ELŐVÁLASZTÁSSAL közvetlenül az ellenzéki szavazókra bíztuk. Az új dolgoknak vannak gyermekbetegségei, a hitelesnek tekinthető résztvevők hajlamosak elveszíteni hitelességüket egy-egy "akkor jó ötletnek tűnt" típusú húzásért cserébe, és pár eleve hiteltelen alak - lásd: Bede "Vadhajtás" Zsolt [Megj: Linket ne várjatok! Keresse meg, akit érdekel!] - is bepróbálkozik nyilvánvalóan pusztán azzal a szándékkal, hogy zavart keltsen, megakassza a mindezek ellenére továbbra is sikeresnek bizonyuló eljárást, vagy csak az "5 perc hírnévért" ... mindegy is. A kutya ugat, a karaván halad! Reményeim szerint a budapestiek számára legjobb és legkiforrottabb programmal rendelkező Karácsony Gergely sikerrel veszi ezt az akadályt is, ahogy ősszel legyőzi majd Tarlóst is!

Sokan sok mindent leírtak már erről, úgyhogy én ezt most engedelmetekkel ugyancsak kihagyom.

Van azonban egy dolog, amiről viszonylag kevés szó esik, és talán a választók jelentős része sincs vele tisztában. (Töredelmesen be kell vallanom, nekem is újra utána kellett olvasnom, hogy ne hibázzak.) Ez a dolog pedig a 2014 óta létező új fővárosi önkormányzati rendszer, illetve annak sajátosságai,  melyek kihatnak úgy a közgyűlés összetételére, mint annak döntéshozatali folyamataira.

Hogy megértsük, miről is van szó, egy pár mondat erejéig elevenítsük fel, mi is történt 2014 nyarán! A fidesz országos fölénye Budapesten sosem képeződött le egyértelműen. A várost csak az ellenzék megosztottsága miatt tudta hatalma alá hajtani. Az ellenzék ennek a megosztottságnak a felszámolásán dolgozott, és ha a korábbi szabályok szerint közös listát és egyetlen főpolgármester-jelöltet állít, visszaszerezhette volna a Főváros irányítását. Ezt megakadályozandó olyan új választási szabályokat léptettek életbe, mely a fidesznek kedvező módon a közvetlenül választott polgármestereket hozta helyzetbe, és a listaállítás lehetőségét gyakorlatilag kivette a rendszerből. 2014. június 18. óta a Fővárosi Közgyűlés tagjait a közvetlenül választott Főpolgármester, a huszonhárom közvetlenül választott kerületi polgármester és kilenc, kompenzációs listáról bejutott, saját kerületében vereséget szenvedett polgármester-jelölt alkotja. Azaz még a kompenzációs listára is polgármesteri ajánlás birtokában lehetett fölkerülni, arra pedig gyakorlatilag esély nem volt, hogy egy adott kerületből a megválasztott polgármesteren és vereséget szenvedő vetélytársán túl bárki más is a Fővárosi Közgyűlés tagjává váljon. A megosztott ellenzéknek tehát innentől egy közös lista helyett huszonhárom kerületben kellett volna megállapodnia egy-egy közösen támogatott polgármester-jelölt személyében annak érdekében, hogy esélye legyen a többség megszerzésére a Fővárosban. Mindezt 3-4 hónap alatt kellett volna "lejátszani" ...  mint azt mindannyian tudjuk, ez nem jött össze. Őszintén szólva esély sem volt rá.

Ezzel a trükkel azonban nem elégedett meg a rezsim, mert a nyilvánvalóan aránytalan eredményt szülő módszer - a legkisebb lélekszámú kerület is ugyanúgy egy tagot delegál polgármesterén keresztül a közgyűlésbe, mint a legnépesebb - a sajátjainál is kiverte a biztosítékot (és persze az alkotmánybíróságon is elbukott volna), ezért bevezették a lakosságszám-arányos szavazatokat, azaz minden polgármester szavazata egy meghatározott szorzóval (IS) számítódik a döntéshozatalnál, és határozatot csak ú.n. "kettős többséggel", azaz akkor lehet hozni, ha az adott javaslat nem csak a szavazatok többségét, hanem a polgármesterek lakosságszám-arányos szavazatainak többségét is elnyeri.

Van akinél van %-os arány, és van akinél nincs, de határozatot hozni csak az előbbiek %-ban mért többségi akaratával lehet!

Ugye világos? A második többség létrehozásában már nem egyenrangúak a képviselők, abban a kompenzációs listáról bejutott, egykori vesztes polgármester-jelölteknek már nincs szavuk! És ez így van azóta is: eszerint választunk ősszel, és eszerint is működik majd a Közgyűlés a választást követően is! NA! ERRŐL szeretnék pár szórt ejteni.

Ha fenti képre nézünk, azt láthatjuk, hogy kerületünk 5,94%-ot ad ehhez hozzá, aminél csak a III., a XI., a XIII. és a XIV. kerület hoz többet, miközben az olyan tradicionálisan jobboldali többségű kerületek, mint pl . az I. (Budavár), V. (Belváros) vagy XXIII. (Soroksár) alig ezen értékek negyedével tudják építeni a kormánypárti tábort - már ha egyáltalán kormánypárti polgármesterük marad idén ősz után is.

Hatalmas tehát a tét! Szaniszló Sándor megválasztása kerületünk polgármesterévé nem csak közvetlen lakóhelyünkön jelent majd megújulást, hanem jelentős százalékos aránnyal erősíti majd a Főváros új vezetésében a demokratikus erők döntéshozatali képességét is.

Szaniszló Sándor és Karácsony Gergely közös sajtótájékoztatója a Lőrinci Piacon 2019. május 8.-án (fotó: Garai György)

Ha már így alakult - mert a fidesznek korábban így volt kedvezőbb -, éljünk majd a lehetőséggel, és legyünk pontosan tisztában azzal, hogy a főváros vezetésébe nem csak a főpolgármester közvetlen megválasztásán keresztül szólhatunk bele, hanem saját polgármesterünkről meghozott döntésünkkel is, azaz helyben hozott döntésünkkel nem csak helyi ügyről döntünk, azzal jelentősen befolyásolhatjuk szeretett fővárosunk sorsát! Fontos tehát közvetlen lakóhelyünk, kerületünk sorsa, de nem csak önmagunkért, hanem fővárosi társainkért is. Lássuk jól! Ebben a városban élünk, tanulunk, dolgozunk, szórakozunk és vásárolunk. Naponta lépjük át kerületünk határait, fontosabb útjainkat a Főváros kezeli, közösségi közlekedésünk működéséért és állapotáért a Főváros felel, nagyszerű intézményeink jelentős részét a Főváros tartja fent ... és még lehetne sorolni.

Hatalmas zöldfelület lakóövezetté alakítását kezdeményezte a kerület polgármestere, Ughy Attila. A november 15-i KT-ülés 157. sz. előterjesztéséhez érkezett 2. kiegészítés 1. határozati javaslatának elfogadása esetén a Gloriett lakótelep közelében, a Közdűlő út keleti oldalán levő 31673 m2 erdőterület a jövőben "kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület" lehetne.

A kezdeményezést hosszas és rafinált előkészítés előzte meg, ahol az eredeti szándékokat - amennyire lehetett - igyekeztek homályban tartani, és e téren nem riadtak meg a képviselő-testület félrevezetésétől sem. Ebben kihasználták a terület egy részén évek óta rendezetlen telekjogi viszonyok között élő családok elégedetlenségét azzal takarózva, hogy az ő problémájukat kívánják egyszer és mindenkorra rendezni. Ezt az igényt ugyanis úgy a kormánypárt, mind az ellenzék jogosnak tartja, így támogatja. Az előterjesztés azonban nem csak az ő területeikről szól. Haladjunk szépen sorban:

A TERÜLET

RENDEZETLEN LAKÓTELKEK

Történetünk még a múlt században kezdődik. Az említett erdőterülettől északra van pár külterületi, zártkerti telek, amelyekre tulajdonosaik valamikor régen lakóházakat emeltek, és évtizedek óta életvitel-szerűen itt is élnek. Az egykori külterületi földeket nyugatról a Gloriett lakótelep mellett sorházas beépítés, északról a Meteorológiai Intézet telephelye "nőtte körbe", mára zárványként, rendezetlen telekjogi viszonyok között léteznek a városi szövetben. A telkek e viszonyok miatt korlátozottan piacképesek, az ott élők mobilitási lehetőségei emiatt szűkösek, lakhatási költségeik pedig a külterületi jelleg miatt aránytalanul magasak, bármiféle ügyintézésük sokkal bonyolultabb, mint a Közdűlő út túloldalán lakó szomszédjaiké. Jogos elvárásuk, hogy a kialakult viszonyokat legalizálja Önkormányzatunk. A Képviselő-testületben e kérdésben teljes az egyetértés. E jogos igény közmegállapodáson alapuló kielégítése az a lepel, amely alatt elindul a "kavarás", ahol az a nehéz helyzetben levő pár család már csak eszköz, "fedősztori" a "Nagy Cél", egy vélhetően milliárdos nagyságrendű ingatlanfejlesztés beindítása érdekében.

ERDŐÍRTÁS

2017. májusában hatalmas erdőírtás kezdődik a XVIII. kerületben, és talán nem véletlenül az említett erdőterület az elsők között esik a fanyűvés áldozatául. A Pilisi Parkerdő Zrt. magyarázkodik, de késő bánat: a frissen besorolt "közjóléti erdő" területen csak pár csenevész, árva fa maradt.

(forrás: facebook - Vidóné Bús Erika fotója a kerület legnagyobb nyilvános csoportjában - 2017.06.26.)

Eközben a környéken élők önkormányzat által támogatott lakópark terveiről kezdenek beszélni, de bizonyítékot senki nem mutat, az érvényben levő szabályok szerint pedig a terület "közjóléti erdő", rajta nem hogy lakópark, de még egyetlen lakóház sem építhető. Az önkormányzat vezetése az embereket, az emberek egymást nyugtatják ugyanezzel.

SZABÁLYOZÁS

2017 június 22.-én a Képviselő-testület elé beterjesztik azt az építési szabályzat ( 95. sz. KÉSZ) módosítást, ami az érintett területeket övezeti szinten rendezni hivatott. Az előterjesztés mellékletét képező térkép kicsi, rossz felbontású, de az azért látható rajta, hogy a beépített területeken "Lke" (kertvárosias lakó), a jelentős méretű erdőterületen "Ek" (közjóléti erdő) övezet alakul ki. Ez utóbbi övezetben a legmagasabb beépíthetőség 5%, amihez képest a rendelet még korlátoz is, hiszen csak 3%-os beépíthetőséget enged meg. (A képen látható sárga folt az említett erdőterület.) Az is jól látható azonban, hogy lakótelkektől délre van egy féltömbnyi telek (hrsz: 0156107), amit úgy emel lakóövezetbe a Szabályzat, hogy azon nincs épület, azaz egy zöld mezőből kialakít négy nagy méretű építési telket. Mint a testületi ülésen kiderült, az a terület a Magyar Állam tulajdonában és az OMSZ (Országos Meteorológiai Szolgálat) kezelésében van. Mivel az előterjesztő nem adott érdemi választ a négy telek szabályzat általi felértékelésére vonatkozó ellenzéki kérdésre, a rendeletet 6 ellenzéki képviselő - köztük jómagam is - nem szavazta meg. (Jegyzőkönyv 17. oldal)

NEM ZÖRÖG A HARASZT

A 2017. év végén felgyorsul az erdőírtás, újabb erdőtagok esnek a láncfűrész áldozatául, s ezzel párhuzamosan az újságokban megjelennek az első hírek arról, hogy már a "megfelelő asztalon" vannak azok a rendelettervezetek, amelyek az állami erdőgazdaságok magán kézbe történő átjátszásának jogi kereteit teremtik meg.

EGY FÉLREVEZETŐ ÉS (szerencsére) HIBÁS ELŐTERJESZTÉS 

2018 májusában a korábban az ellenzék tiltakozása ellenére elfogadott KÉSZ végrehajtásának ürügyén jön is az újabb előterjesztés, ezúttal az érintett területek belterületbe vonásáról. Az előterjesztés indoklásában csak az érintett lakók problémájának rendezésének igényét hozzák fel, illetve azt, hogy az érintett terület övezeti- és ingatlan-nyilvántartási besorolását összhangba kell hozni. Az előterjesztést a Képviselő-testület megszavazta, hiszen az erdő részlet - de azonosítsuk be most már: a 0156102 hrsz.-ú 31673 m2 nagyságú területről van szó -  belterületbe vonásával annak övezeti besorolás nem változik meg, az továbbra is "közjóléti erdő" marad,  az indoklás pedig a korábbi rendeletnek (KÉSZ) való megfelelést, és az ugyancsak szabályozással érintett szomszédos, rendezetlen jogi státuszú területen élő lakosság jogos elvárásainak kielégítésével magyarázza a szükségességet.

"Apróbb" hiba, hogy a KÉSZ nem az egész fenti területet, mindössze annak beépített, lakott részét sorolta Lke-1 övezetbe, de a KÉSZ mellékletében ez úgyis teljesen egyértelműen látszik, tehát csak "felületességnek" gondolhatja, aki egyáltalán észre veszi. Maga az előterjesztés pedig nem szól arról, hogy az erdőből lakóövezet lenne, így senki sem gondolja, hogy bármitől is tartani kellene a határozat elfogadása kapcsán.

KIBÚJIK A SZÖG A ZSÁKBÓL

Hiába azonban a titkolózás, végül csak "elő kell jönni a farbával"! Az illetékes Kormányhivatal Földhivatali Osztálya ugyanis visszaküldi az előterjesztést módosításra azzal, hogy

... a döntésben az érintett helyrajzi számok feltüntetése és a területfelhasználási cél megjelölése is szükséges!"

Ekkor derül ki végre, hogy mi is a tényleges szándéka Ughy Attila polgármesternek a Péterhalmi Erdő e több, mint 3 hektáros szeletével:

A korábban általam vitatott, mindössze 2694 m2 területű 015107 hrsz.-ú, az OMSZ által kezelt beépítetlen zöld mező kikerül az előterjesztésből, de

3,1 ha közjóléti erdő területfelhasználási célja az előterjesztés szerint kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület lenne a jövőben.

Ha ezt a területfelhasználási célt a Képviselő-testület megszavazza, már csak a KÉSZ-t kell újra módosítani, hogy ez a rémálom valósággá váljon, holott elég ránézni a légszennyezettségi térképekre, és máris mindenki látja, hogy a pesti oldal legnagyobb összefüggő erdőterületének megóvása, nem felszámolása lenne a feladatunk!

(on-line forrás: Időkép - www.idokep.hu)

A keddi TFFB-ülésen a határozati javaslat első sorának törlésére, vagy az előterjesztés visszavonására teszek javaslatot.