Hirdetés

Hirdetés

Magamról

A Párbeszéd Magyarországért Párt XVIII. kerületi önkormányzati képviselője vagyok.

A 2014 évi önkormányzati választáson a kerületi demokratikus ellenzéki erők összefogásának listájáról kerültem a testületbe. A PM két képviselővel vesz részt a munkában. Kezdetben Horváth Zsófia képviselőtársammal alkottuk a PM kerületi képviselőcsoportját, 2017 januárja óta pedig Somody László frakciónk másik tagja. Jómagam építész és településtervező, városgazdász végzettségem okán a Településfejlesztési és Fenntartható Fejlődés Bizottságának vagyok tagja.

Állandó oldalak

Találkozzunk a Facebookon!

  

Szerintem ...

Szerintem ez a minimum

Friss topikok

Címkék

2019 (2) 56 (1) akciók (4) állatvédelem (1) alpolgármester (1) Bajnai (1) beiratkozás (1) beszámolók (5) bevándorló (2) BKK (1) Bogányi-zongora (1) Bókaytelep (6) Bókay iskola (1) Budapest (4) civil (1) csapadékvíz (1) csatorna (2) csatornázás (3) díjazás (1) Dömötör (2) egészségügy (2) egyesült ellenzék (1) együttműködés (2) energetika (1) energiabeszerzés (2) építőipar (1) érdekérvényesítés (1) erdőírtás (1) események (1) EU (1) EU-s projektek (2) FCSM (2) FIDESZ (18) főpolgármester (1) forgalomszervezés (2) Főváros (3) FTSZV (1) gárda (1) gazdaság (1) Gilice tér (2) Grren Belt (1) gyermekéhezés (1) Halmierdő (1) helyi politika (21) hírek (13) iskola (5) Karácsony (3) Karácsony Gergely (4) kéményseprés (1) kerület (1) KKK (1) környezetvédelem (8) Környezetvédelmi Világnap (1) korszerűsítés (1) közbiztonság (5) közérdekű (13) közlekedés (2) közmeghallgatás (3) közpolitika (10) közszolgáltatás (1) köztartozás-mentesség (1) Krisár (1) KT-ülés (11) Kubatov (2) Kucsák (9) külpolitika (2) Külső Kerületi Körút (1) Kunhalmi (4) Kunhalmi Ágnes (5) lakásépítés (1) Lakatostelep (1) lakópark (1) Lévai (1) Liptáktelep (1) LMP (2) M0 (9) magasház (1) Magnet Bank (1) Matolcsy (1) megemlékezés (1) menekült (2) menkült (1) MIBU (1) migráns (2) MNB (1) Momentum Mozgalom (1) népírtás (1) NER (1) offshore (1) oktatás (2) OLAF (1) önkormányzati választás (4) órarend (1) örmények (1) országos (23) országos lista (1) pályázat (1) Párbeszéd (73) Párbeszéd Magyarországért (89) Párizs (1) Pestszentimre (3) Pestszentlőrinc (9) Péterhalmi erdő (3) Petrovai (4) Petrovai László (4) PM (83) polgármester (2) program (2) Rendessytelep (1) rendezvény (8) rezsiharc (1) Scheiring Gábor (1) Simon (2) Somody (1) sport (1) Szabó Rebeka (1) Szaniszló (4) Szaniszló Sándor (4) tájékoztatás (6) team Szaniszló (1) terror (2) TFFB (3) törvénykezés (1) Trianon (1) Ughy (21) ügyek (60) ünnep (6) útépítés (2) vagyonnyilatkozat (1) válaszolok (2) választás 2018 (1) választás 2019 (1) vélemény (6) XVIII. kerület (3) Zöld Gyűrű (1) Címkefelhő

Feedek

, fogadjátok szeretettel!

... és persze szavazzatok rám október 13-án Pestszentlőrinc 5.sz. választókörzetében, azaz Liptáktelepen, Rendessytelepen, a Lakatostelep Üllői úttal határos részén valamint a Bókaytelep Baross utcától a városközpont felé eső területein!

Számíthattok rám. Én is számítok rátok!

 

 

Címkék: önkormányzati választás Pestszentlőrinc Párbeszéd Lakatostelep Rendessytelep Párbeszéd Magyarországért Bókaytelep Liptáktelep PM egyesült ellenzék Petrovai László választás 2019 Petrovai team Szaniszló

1 komment

A Külső Kerületi Körút (továbbiakban: KKK) kérdése azon súlyos problémák egyike, melyet a kerület lakosságának közmegegyezése övez: nevezetesen az a közvélekedés, hogy nincs szükség rá, nem akarjuk!

Miről is van szó?

Annak, aki esetleg nincs kellő információ birtokában az ügyben röviden összefoglalnám, miről is van szó. A KKK egy Soroksár városközpontját Nagytarcsa határával összekötő, a XVII. a XVIII. és a XXIII. kerület zöld- és lakóövezetit átszelő új, növelt sebességű főútvonal lenne, mely az eredeti tervek szerint az érintett kerületek közötti haránt irányú gépjármű-közlekedést lenne hivatott segíteni.

kkk.png

A kerületünkben a Nagy-Burma vasútvonalat követő nyomvonal terve lassan 30 éves elképzelést tükröz, azóta szerepel az egymást követő Országos Területfejlesztési Tervekben. Ebben az időben a fővárost elkerülő M0 körgyűrű keleti szakaszának megépítése még egy nagyon távlati, és sokkal jelentősebb forrást igénylő elképzelés volt, ezért a KKK ötlete az akkori fővárosi vezetők körében osztatlan elfogadottságot élvezett. Több évtized telt el azóta, megépült az M0 keleti szakasza, a KKK tervezett nyomvonalával érintett területek még intenzívebben beépültek, a helyzet gyökeresen megváltozott. A 2000-es évek elejére sokak számára egyértelművé vált, hogy a KKK vélt hasznossága egyre csökken, miközben megépítése egyre több lakótársunk életét keserítené meg. 2008 végére jelentős többségbe kerültek azok, akik szerint a KKK idejétmúlt elképzelés, szükségtelen a megépítése, s helyette Nyugat-Európai példák alapján megjelenik egy új koncepció, az ú.n. "Zöld Gyűrű".

green_belt_london.jpg green_belt_frankfurt.jpg
Green Belt - London Green Belt - Frankfurt

A Kelet-pesti "Zöld Gyűrű" koncepciója ezektől a nagyívű elképzelésektől eltérően nem a város körül, hanem a városon belül, a KKK-nak az egyes kerületi szabályozásokban biztosított sávjában megtelepedett, illetve fenntartott növényállományt használná fel rekreációs célokra. A szigetszerűen megjelenő nagyobb zöld foltokat kerékpárúttal, sétánnyal, további parkokkal kapcsolná össze átjárható egésszé. Terjedelme lényegesen kisebb, mint az említett városoké, és míg London esetében a Green Belt alacsony intenzitású beépítéssel bíró települések sora, Frankfurtban pedig a város határát jelöli ki, addig Budapesten a városi szövetet lazítaná fel, tenné élhetőbbé. Nem ugyanarról beszélünk tehát, mégis az elérni kívánt cél, és a "gyűrű" használata valahol azonos. természetközeliség, tiszta levegő, rekreáció nagy, összefüggő területen, mégis a városhoz közel. (Később a "Zöld Gyűrű" kedvelt témává vált az urbanisták, tájépítészek körében, és ragyogó tanulmányok, diplomamunkák születtek megvalósíthatóságát támogatandó.)

zold_gyuru.jpg

"Zöld Gyűrű" - kivonat Szabó Lilla tájépítész diplomamunkájából

A KKK elleni tiltakozásnak meglovagolása a FIDESZ egyik központi kampányelemévé vált a 2010-es önkormányzati választásokon többek között azt is ígérve, hogy ha "egy a tábor", és az "egy zászló" alá besorol az ország, a főváros és a kerület, akkor az egyszínű vezetés segítségével ez a probléma is rövid úton megoldható, és a KKK ügye hamarosan "ad acta" lesz csupán. Ahogy sok más, kerületünket érintő súlyos és megoldandó probléma esetében is elmondható, úgy ebben az ügyben is bizonyítható: nem így történt ...

A 2010-es önkormányzati választások után a KKK kérdése lekerült a napirendről, hiszen szerencsére forrás úgysem lett volna rá -  kellett a pénz stadionokra és a "nemzeti tőkésosztály" megteremtésére, továbbá a projekt blokkolása amúgy is szépen illeszkedett a miniszterelnök "semmit Budapestnek, mindent Budapesttől" stratégiájába. Nulla kockázattal, sőt az eredményesség reményében lehetett ellene politizálni anélkül, hogy bármi érdemi konfrontációt is kellett volna vállalni az ügyben a kerületben élők érdekeinek védelmében.

Hosszas, és valóban érdemi előkészítés után a Képviselő-testület 2015. szeptember 29.-i ülésén nagy többséggel és az ellenzék egyetértésével fogadta el kerületünk 2014-2020 közötti Integrált Településfejlesztési Stratégiáját (ITS), melyben két projektelemben is szerepel a KKK tervezett nyomvonalának helyén zöldterület- és kerékpáros-infrastruktúra fejlesztés, miközben a dokumentum megállapítja, hogy a KKK nem valósult meg.

zoldfeluletek_fentarthato_meguijtasa.png

 

keruleten_beluli_kozlekedesi_kapcsolatok_javitasa.png
Zöldfelületek összekapcsolása  kerékpárúttal a kerületen belüli közlekedés hálózati elemeként.

 Kerületünk tehát - nagyon helyesen - lemondott a KKK megépítéséről, és nagy többséggel egy más irányú - környezetbarát, zöld - stratégiát választott magának. (Itt érdemes megjegyezni, hogy az ITS-ben megjelenik a "Zöld Gyűrű" koncepció is, mint támogatandó elképzelés.)

Ellentmondások

Van azonban egy "kis bökkenő": a kerületi építési szabályzat, a PPVSZ övezeti térképe mai napig tartalmazza a KKK nyomvonalát, ráadásul "területbiztosítást igénylő fút és egyéb szerkezeti jelentőségű út irányadó szabályozási elemeként.

kkk_a_ppvsz-ben.png
ppvsz_jelmagyarazat.png

 

Az ITS egy kerületi rendelet, a PPVSZ egy másik kerületi rendelet. Mégis hogyan történhet meg ez az ellentmondás a két rendelet között?

Nos ennek oka az, hogy a kerületi építési szabályzatoknak mindig tartalmazniuk kell a magasabb rendű települési tervek - esetünkben a fővárosi és az országos területrendezési terv - kötelező elemeit. Márpedig a KKK nyomvonala ezekben a mai napig így szerepel!

A bizonyíték

Ezen a ponton jutottunk el a címben leírt állítás igazolásához. 2018 novemberében Gulyás Gergely előterjesztésében a FIDESZ kormány benyújtotta a T/3613 sz. törvényjavaslatot "Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről". A törvényjavaslatnak több vitatott eleme is volt, hiszen pl. ezzel a törvénnyel alapozták meg a Balaton-part tönkretételének építésjogi hátterét, a mi szempontunkból azonban az a fontos, hogy a törvény-javaslat tartalmazza a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervét is, amelyben a KKK kerületünket átszelő szakasza változatlan nyomvonallal, továbbra is szerepel. Szerepel annak ellenére, hogy addigra már kerületünk kormánypárti vezetésű önkormányzata egyértelműen állást foglalt az elképzelés ellenében, és más megoldás mellett tette le a voksát.

fovarosi_agglomeracio_szerkezeti_terve_kiemeles.png

részlet az OTRT 7. sz. mellékletéből: a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében a KKK változatlan nyomvonallal továbbra is szerepel

Nem csak a térképen jelenik meg a nyomvonal, a törvény szövege tervezett beruházásként konkrétan nevesíti is az elképzelést:

nevesitve.png

Ezt észlelve azonnal országgyűlési képviselőnkhöz, Kunhalmi Ágneshez fordultunk kérve őt, hogy orvosolja ezt a hibát, és töröltesse a KKK-t az Országos Területrendezési Tervből. Mivel képviselőnk nem tagja a napirendre vételről döntő Törvényalkotási Bizottságnak, a módosító javaslatot képviselő-társán, Molnár Gyulán keresztül terjesztette be az alábbiak szerint:

molnar_gyula.png

Tuzson Bence, az előterjesztő képviseletében eljáró államtitkár válasza és a szavazás az alábbiak szerint alakult:

tuzson_valasza_es_a_szavazas.png

Tehát a Kormány és a fideszes többség kitart a KKK megvalósítása mellett szembemenve az ugyancsak fideszes vezetésű kerület és az itt élő emberek egybehangzó akaratával.

Egyeztetés FIDESZ-módra

A kérdés ezzel el is dőlt, ennek ellenére szerettem volna meggyőződni Tuzson állításáról, miszerint

"... széles körűen egyeztetett nyomvonalról van szó."

(Azt, hogy országos jelentőségű lenne, most hagyjuk is: valaha talán az volt, ma azonban már "a semmiből a semmibe vezet", főleg ha észrevesszük, hogy a soroksári szakasz már nem is része a tervnek, azaz a tervezett út az M5 és az M0 között teremtene csak egy újabb összeköttetést átszelve pár  kelet-pesti kerület zöldövezetét és sűrűn lakott területeit.)

Úgy gondoltam, a "széles körbe" a közvetlen érintetteknek bele kell férnie, ezért rákérdeztem, hogy - ha már a kerületi képviselők nem értesülhettek erről, mégis - hogyan zajlott le ez az egyeztetés, és ki milyen álláspontot képviselt.

kerdes.png

Címzetes főjegyző asszony várt három hetet a válasszal, ami az alábbi lett:

valasz.png

Túl azon, hogy ezek szerint az egyeztetés formális volt: kerületünk megküldhette észrevételeit, "oszt' jó napot!", a kerület választott vezetőjének, százezer ember közvetlenül választott képviselőjének vajmi kevés szava volt ezen túl a kérdésben. Gondolom, mindenki számára világos, hogy a kulcsfontosságú mondat a levél végére maradt: az elfogadott anyag és az előzetesen egyeztetett anyag nem egyezik. Azt persze nem közlik, miben is tér el a két anyag egymástól, de ez a mondat ettől függetlenül is azt jelenti, hogy magyarán szólva átverték az önkormányzatot. Ráadásul - nem feltételezve azt, hogy a Főépítészi Iroda általam is nagyra becsült, szakmailag jól felkészült csapata az elfogadott rendelet tartalmától (ITS) eltérő véleményezést bocsájt ki -, csak az történhetett, hogy  észrevételezésünket "odafönt" nem vették figyelembe, azaz képletesen szólva "magasról tettek rá".

És akkor itt jussanak eszünkbe az "egy a tábor - egy a zászló", meg az "úgy jó nekünk, ha az ország, a főváros és a kerület vezetése egyszínű" elméletek. Vagy gondolkodjunk el azon, hogy inkább olyan vezetésre van szükség, amely a kerületiek érdekében hajlandó felvállalni a konfliktust a kormányzattal, ahelyett, hogy csendben tűrné, ahogy átnéznek rajta. Ezt várjuk el Szaniszló Sándortól, és így foglalt állást a kerületi Egyesült Ellenzéket alkotó összes párt képviselő-jelöltje és a programalkotásban résztvevő szakértője is.

Maradt megoldás?

A térség ellenzéki vezetőinek Karácsony Gergely főpolgármester-jelölttel közelmúltban lezajlott egyeztetésén téma volt a KKK problémája. Ígéretet kaptunk arra, hogy amennyiben a város lakói bizalmat szavaznak Karácsony Gergelynek, vezetésével a főváros felülvizsgálja ezt az elavult koncepciót, és nyomást gyakorol a kormányra, hogy a magasabb szintű jogszabályokból is törölje azt.

gergovel_2.jpg

Mit javaslunk helyette?

Természetesen a közmegegyezéssel elfogadott Településfejlesztési Stratégiánkban foglaltak következetes érvényre juttatását, a Nyugat-Európai mintákat követő "Zöld Gyűrű" koncepció fokozatos megvalósítását. A kerületünket érintő szakaszon ez a Nagy-Burma vasútvonal közvetlen térségének rehabilitációját jelenti. Talán sokan nem tudják, ez a vasútvonal stratégiai jelentőségű, honvédelmi szempontok miatt egyelőre nem megszüntethető, sőt, annak ellenére, hogy a pályatest már rég nem bejárható,

20190803_082119094_ios.jpg 20190803_082203961_ios.jpg

a vasúti biztosító berendezések is működnek. Azzal kell tehát számolnunk, hogy a Nagy-Burma vasút hosszú távon fennmarad.

Környezetében azonban parkok, sétányok, játszóterek, sportterületek alakíthatók ki, hiszen évtizedek óta tiltott volt itt a beépítés, így érintetlenül maradtak meg hatalmas szabad területek.

20190803_075831797_ios.jpg

A kerékpárúttal és sétánnyal összekapcsolt parkok, játszóterek, vagy egyszerűen szabadon maradó zöldfelületek sora funkcióval töltené meg a ma parlagon heverő, alig használt területeket.

Green Belt - London owensboro_greenbelt.jpg
Green Belt - Frankfurt frankfurt_green-belt_radeln-mainufer_front_magnific.jpg
Green Belt - Bilbao greenbelt10k_960x640-725x483_bilbao.jpg

A Péterhalmi-erdőt átszelő szakaszon hangulatos erdei sétány kísérhetné a teljes nyomvonalon kialakítandó kerékpárutat, mely fontos eleme lehetne a kelet- és dél-pesti kerékpáros infrastruktúra fejlesztésének és közvetlen kerékpáros összeköttetést biztosíthatna a soroksári Duna-part legszebb részeihez, a Molnár-sziget melletti természetvédelmi terület eléréséhez.

tvt.jpg soroksr_dunapart_2.jpg

 

 

Címkék: közlekedés program polgármester környezetvédelem helyi politika Karácsony Főváros Pestszentlőrinc Pestszentimre Kunhalmi Ágnes KKK Karácsony Gergely Párbeszéd Magyarországért PM Szaniszló Szaniszló Sándor Petrovai László Péterhalmi erdő Petrovai Zöld Gyűrű Grren Belt Külső Kerületi Körút

3 komment

A csapadékvíz-elvezetés megoldatlanságának problémaköre az egyik fontos feladat, amire az őszi önkormányzati választások után felálló új városvezetésnek megoldást kell találnia. Hálás téma ez az ellenzék számára, hiszen egyre gyakrabban szembesülünk a nagy intenzitású záporokkal és következményeikkel, és az elárasztott utcákban tengelyig gázoló autókat látva könnyű rámutatni a jelenlegi városvezetés nemtörődömségére és/vagy hozzá nem  értésére a csapadékvíz-elvezetés kérdéskörét illetően. Innen aztán már csak pár hozzászólás kell, hogy eljusson az  internetes közösség szokásos gyűlölködésig, két táborra szakadásig, árok ásásig. (Mondjuk ez utóbbi az adott esetben nem is lenne olyan nagy baj, de erről majd később.)

a kerület legkülönbözőbb helyszínein az elmúlt hetekben készített fotók
tovishat_visnyovszky_sarok_2019-06-23.jpg dsc_0024.JPG
dsc_0004.JPG dsc_0029.JPG
dsc_0009.JPG dsc_0008.JPG

Az indulatos kommentháború azonban nem vezet sehova! A tócsák ellen nem szavakkal kell küzdeni. Ezért is gondoltam úgy, hogy érdemes összefoglalni mindazt, mik azok a tettek, amelyekkel érdemben kezelhetjük a problémát. A csapadékvíz-elvezetés problémájával megkerestem kerületünk vezetését is, a tőlük kapott válaszlevelet itt teljes terjedelmében közre adom, de írásomban helyenként ki is emelek pár arra érdemes sort a belőle.

Mi az ok?

Véleményem szerint, egyre kevésbé vitatható, hogy a Kárpát-medence időjárása nagy változásokon megy keresztül napjainkban. A klímaváltozás eredményeként régiónkban olyan, eddig ismeretlen, de legalább is szokatlan meteorológiai jelenségekkel találkozunk rendszeresen, mint a szupercellák, vagy a tornádók. Megváltozott a csapadék intenzitása is: ugyanaz, vagy nagyobb mennyiség hullik le fele annyi idő alatt, mint akár csak 15-20 évvel ezelőtt is. Megelégedéssel tölt el, hogy ezt már önkormányzatunk hivatalosan is elismeri:

szels_seges_id_jaras.png

Mi az okozat?

Ezen nincs mit magyarázni: településeink hagyományos csapadékvíz-elvezető rendszerei - már ahol megmaradtak - nem ilyen körülményekre lettek tervezve, így nem is felelnek meg azoknak. A téma az utcán hever, pontosabban csobog, zubog, ömlik hatalmas összefüggő vízfelületek képében, járhatatlan utakat, elöntött kerteket, beázott pincéket, garázsokat hagyva maga után. 

Járulékos, ám egyáltalán nem lebecsülendő problémát jelentenek a helyzet közegészségügyi vonatkozásai. Az ázott pincék, a nedves falak mindenki által ismert egészségügyi problémákat okoznak, de ennél is súlyosabb a túlterhelt közcsatorna hálózat kiöntésekor a felszínre kerülő fekália,

illetve a felszínre menekülő, "rendes körülmények között" a csatornákban lakó rágcsálók egyre sűrűbb megjelenésével együtt járó fertőzésveszély.

img_4801.jpg

patkány teteme a Halomi úton, a Kandó téri iskolától alig 50 méterre

Mit lehet tenni?

Elvezetés

Az első, és kézenfekvőnek tűnő megoldás, hogy a fölös csapadékvizet el kell vezetni? Hova is? Egy ú.n. "befogadóba", ami rendszerint valamilyen természetes víz, amiből vagy párolgás útján távozik vagy maga is egy nagyobb befogadóba továbbítja az összegyűjtött csapadékot. Kerületünk esetében ez a Gyáli patak lenne, ide kellene eljuttatni a csapadékvizeket. Ez ugyan végleges és tökéletes megoldás, hiszen a patakból a Dunába kerül a fölös víz, de azért van itt pár "kisebb" probléma. Egyrészt ugye a patak nincs mindenhol, azaz összefüggő cső-, illetve árokrendszert kellene létesíteni annak medréig, ami jelentős forrásokat igényel. Ráadásul ezek a csövek nem a megszokott méretű csatornák, hanem azoknál sokkal nagyobb átmérőjűek. Ha belegondolunk azokba az áldatlan állapotokba, amiket a legutóbbi csatornázás okozott a kerület még csatornázatlan részein, akkor azt szorozzuk meg hárommal, és vetítsük ki a teljes kerületre, hiszen szinte sehol nincs megoldva a közműves csapadékvíz-elvezetés. Ilyen munkára a kerültnek, de még a fővárosnak sincs elegendő forrása, és amíg az EU-s kohéziós politika vonatkozó szakpolitikájának célja - amúgy helyesen - a kommunális szennyvíz kezelésének megoldása szerte az Unióban, addig EU-s forrásra sem lehet nagyon e területen számítani. Amit tenni lehet, hogy egy koherens terv mentén kicsi, de finanszírozható fejlesztésekkel rakni össze a rendszer elemeit, amelyek egyszer majd egy működőképes rendszerré állnak össze valamikor a távoli jövőben. Logikus és elfogadható, ám gyors változást nem hozó módszer ez, és erős a gyanúm, hogy a klímaváltozással folytatott versenyben ezzel a tempóval alul fogunk maradni. A kerületi önkormányzattól kapott tájékoztatás szerint jelenleg ezt a stratégiát követi a városvezetés.

kilmavaltozas_utemezett_megvalositas.png

Szikkasztás

A csapadékvizeknek megvan az a jó tulajdonsága, hogy legtöbb esetben nyugodtan a talajba vezethetők, azaz elszikkaszthatók (hiszen az eső is a talajra esne, ha nem burkolnánk le egyre nagyobb területeket.) Ezzel a módszerrel is találkozhatunk a kerületben, ám a műszaki feltételek megteremtésével itt már jócskán vannak bajok. Kezdjük az árkokkal, amiket elég sok helyen lehet látni - régieket, újakat egyaránt -, ám ezek normális esetben nem szikkasztásra kellene szolgáljanak, hanem a fentebb tárgyalt "elvezetésre". Ehhez azonban összefüggő rendszert, hálózatot kellene alkossanak az árkok - és ez az, ami szinte teljes mértékben hiányzik. Ad-hoc módon, ahol éppen erre alkalmasnak tűnő felületet találtak mélyítettek árkokat, melyek elvezetés híján gyorsan megtelnek a csapadékvízzel, és adott esetben nagyobb problémát okoznak, mintha nem lennének.

arokban.jpg

Ha megkövetelnénk az átereszek létesítését a gépkocsi-bejáróknál, ha megtorolnánk az árkok betemetését, hogy helyükön parkolók jöhessenek létre, ha hálózatban gondolkodnánk az új árkok létesítésekor, azok betöltenék szerepüket. Jelenleg nem teszik! A szikkasztás másik megoldása a szikkasztó kutak, öblök létesítése. (Utóbbira láthattunk példát a Petőfi utca felújítását követően.) Ezek hatékonysága azonban kétséges, mert egyrészt folyamatosan  takarítani és karban tartani kellene őket, másrészt teljesítőképességük függ a talajvíz szintjétől és a környező talaj vízfelvevő képességétől is. A szikkasztó kút problémája az, hogy viszonylag kis felületen próbál nagy mennyiségű vizet átadni a talajnak, amely ezt - ha kellően laza szerkezetű - képes is fogadni, ám ha kötött, agyagos, akkor bizony nem. A szikkasztás tervezendő nagyjából ugyanúgy, mint egy csatorna-hálózat. Nem lehet ötlet szerűen bárhova, bármekkora szikkasztó műtárgyakat elhelyezni, mert semmi garancia nincs arra, hogy elvárásainknak megfelelően fognak majd működni. Sok helyen nem is működnek.

dsc_0005.JPG

Igen, jól látod: azok a kör alakú betonlapok az utólag épített szikkasztó kutakat fedik a Dalmady Győző utca és a Kossuth Lajos utca kereszteződésében. Szemlátomást képtelenek ellátni a feladatukat.

Az egyik TFFB-ülésen, ahol szóba jött a csapadékvíz-elvezetésének kérdése annak kapcsán, hogy olyan szűk helyre is árkot ástak, ahol így az út mellett nem maradt padka, az árok túloldalán pedig megtámasztás hiányában megsüllyedt a járda, el szerettem volna kérni az új vízelvezető árkok tervi dokumentációját és vízjogi engedélyét. Azt a választ kaptam, hogy

... vízjogi engedélyre ezeknél az árkoknál nincs szükség, EZÉRT(!) terveztetni sem kell azokat, így nem tudnak ilyen dokumentációval szolgálni.

... és még mindig: SZIKKASZTÁS

Az ingatlantulajdonosoknak saját telkükön belül kellene elszikkasztaniuk az ingatlanjukra lehulló csapadékvizeket. A közcsatornába vezetni azt tilos. Ezt a szabályt be kellene tartatni, és szankcionálni megszegőit. Minél kevesebb területet burkolunk le, annál nagyobb az aktív szikkasztásra képes felület, azaz annál könnyebb helyben kezelni a nagy esők "áldását". Van tehát felelősségünk nekünk, lakosoknak is a helyzet kialakulásában, még ha nem is túl jelentős.

Gyűjtés

Az utóbbi idők leghasznosabb környezetvédelmi akciója volt a kerületi önkormányzat részéről a csapadékvíz-gyűjtő edények sikeres pályázata. Jelenleg is fut ilyen pályázat, csak most a Fővárosi Környezetvédelmi Alapból lehet forrást nyerni. Ezt a gyakorlatot mindenképpen folytatni, a lehetőségeket bővíteni kell. A csapadékvíz gyűjtése kettős haszonnal jár.

18_esovizgyujto-jo.jpg vizgyujtes_hordo.jpg

Egyrészt az összegyűjtött csapadékot öntözésre, gépkocsi mosására vagy éppen felforrósodott út- és járdafelületek hűtésére lehet felhasználni, amivel jelentős megtakarítás érhető el a vízszámlánkban. (Többet takarítunk meg, mint a "locsolási mérővel", hiszen ott a vízért fizetünk, csak a csatornáért nem, itt azonban semmilyen közműdíj nem jelentkezik.) Eközben csökkentjük az ivóvíz-felhasználást is, azaz nem használunk olyan célra ivóvizet, amire nem szükséges, azaz a vízzel magával is (nem csak az árával) takarékoskodunk. Van azonban még egy kedvező hatása, ami elsőre talán nem kézenfekvő: a gyűjtőedényekben felfogott csapadékvíz nem terheli azonnal az elvezető rendszereket, így még ha nem is használjuk fel azt, csak később öntjük ki - azaz "pufferelünk", akkor is tehermentesítjük a rendszert, azaz mérsékeljük a kárt és kellemetlenségeket. Tehát rajtunk is múlik - ismét csak kis mértékben, de mint tudjuk, sok kicsi sokra megy!

Szabályozás és más "szoft" eszközök

A fentiekben gyakorlatilag végig tárgyaltam a csapadékvíz okozta probléma kezelésének lehetséges módozatait, amiket nyilván együttesen, és mindig az adott helyzethez legalkalmasabb módon kell alkalmazni. Az önkormányzat szakapparátusának tudnia kell a dolgát, és ami a felelősségi körébe tartozik azt lehetőségeihez mérten legjobb tudása szerint el is kellene végezze. Vannak azonban további módszerek a kezünkben, amik abban segítenek, hogy a lakosság oldalán jelentkező felelősséget tudatosítsuk.

Szankcionálás

Ide tartozik a szabálytalanságok  (vízelvezető árkok  betemetése, feltöltése, átereszek elzárása, csapadék-csatorna közcsatornába kötése vagy utcára vezetése) felderítése és szankcionálása. Erről fentebb már írtam.

Ösztönzés és szabályozás

Ide tartozik az ösztönzés és szigorúbb szabályozás, amit leginkább az építési előírásokon keresztül lehet érvényesíteni. Van olyan kerület a fővárosban, ahol a telekméret függvényében meghatározott térfogatú föld alatti csapadékvíz-tárolók létesítését írják elő új épületek építésekor (v.ö.: tárolás, pufferelés)

svabhegyi_kesz_li.jpg

Kivonat a svábhegyi KÉSZ-ből - csapadékvíz kötelező tárolása, zöldtető, szikkasztókút csak szakvélemény alapján: minden együtt egy szakmailag korrekt, környezettudatos szabályrendszerhez! Valahogy így kell ezt!

, és létezik olyan szabályozás is, ami pl. a bruttó szintterületben ad engedményt zöldtetők létesítése esetén. A zöldtető ugyanis csökkenti a csapadékvíz lefolyási sebességét és talaja fel is szívja a csapadék jelentős hányadát, így pufferként is mérsékli az elvezető rendszer terheltségét.

0greenroof-600x400.jpg

(forrás: http://impressmagazin.hu/franciaorszagban-kotelezo-a-napelem-vagy-a-zoldteto/)

Tájékoztatás

És ide tartozik az oktatás, ismeretterjesztés és tájékoztatás is. Ez utóbbihoz kívántam e bejegyzéssel magam is hozzájárulni.

Az ősszel felálló új önkormányzatnak fontos feladata lesz, hogy az itt vázolt megoldási lehetőségek mindegyikét lehetőségeihez mérten maximálisan használja ki, lobbizzon fővárosi, kormányzati és EU-s forrásokért és szabályozások érdekében, hogy gazdaságosan, de hatékonyan számolhassuk fel mielőbb a kerületi csapadékvíz-elvezetési problémákat. Erről is szó volt a közelmúltban lezajlott egyeztetésen, ahol országgyűlési képviselőnk, Kunhalmi Ágnes és polgármester-jelöltünk, Szaniszló Sándor Budapest - reményeink szerint - következő főpolgármesterével, Karácsony Gergellyel egyeztetett az előttünk álló feladatok közös megvalósításának lehetőségeiről.

gergovel.jpg

Címkék: program környezetvédelem csatorna helyi politika önkormányzati választás csapadékvíz csatornázás 2019 Pestszentlőrinc Pestszentimre Kunhalmi Ágnes Párbeszéd Párbeszéd Magyarországért PM Szaniszló Kunhalmi Szaniszló Sándor Petrovai László Petrovai

Szólj hozzá!