A Külső Kerületi Körút (továbbiakban: KKK) kérdése azon súlyos problémák egyike, melyet a kerület lakosságának közmegegyezése övez: nevezetesen az a közvélekedés, hogy nincs szükség rá, nem akarjuk!
Miről is van szó?
Annak, aki esetleg nincs kellő információ birtokában az ügyben röviden összefoglalnám, miről is van szó. A KKK egy Soroksár városközpontját Nagytarcsa határával összekötő, a XVII. a XVIII. és a XXIII. kerület zöld- és lakóövezetit átszelő új, növelt sebességű főútvonal lenne, mely az eredeti tervek szerint az érintett kerületek közötti haránt irányú gépjármű-közlekedést lenne hivatott segíteni.
A kerületünkben a Nagy-Burma vasútvonalat követő nyomvonal terve lassan 30 éves elképzelést tükröz, azóta szerepel az egymást követő Országos Területfejlesztési Tervekben. Ebben az időben a fővárost elkerülő M0 körgyűrű keleti szakaszának megépítése még egy nagyon távlati, és sokkal jelentősebb forrást igénylő elképzelés volt, ezért a KKK ötlete az akkori fővárosi vezetők körében osztatlan elfogadottságot élvezett. Több évtized telt el azóta, megépült az M0 keleti szakasza, a KKK tervezett nyomvonalával érintett területek még intenzívebben beépültek, a helyzet gyökeresen megváltozott. A 2000-es évek elejére sokak számára egyértelművé vált, hogy a KKK vélt hasznossága egyre csökken, miközben megépítése egyre több lakótársunk életét keserítené meg. 2008 végére jelentős többségbe kerültek azok, akik szerint a KKK idejétmúlt elképzelés, szükségtelen a megépítése, s helyette Nyugat-Európai példák alapján megjelenik egy új koncepció, az ú.n. "Zöld Gyűrű".
Green Belt - London | Green Belt - Frankfurt |
A Kelet-pesti "Zöld Gyűrű" koncepciója ezektől a nagyívű elképzelésektől eltérően nem a város körül, hanem a városon belül, a KKK-nak az egyes kerületi szabályozásokban biztosított sávjában megtelepedett, illetve fenntartott növényállományt használná fel rekreációs célokra. A szigetszerűen megjelenő nagyobb zöld foltokat kerékpárúttal, sétánnyal, további parkokkal kapcsolná össze átjárható egésszé. Terjedelme lényegesen kisebb, mint az említett városoké, és míg London esetében a Green Belt alacsony intenzitású beépítéssel bíró települések sora, Frankfurtban pedig a város határát jelöli ki, addig Budapesten a városi szövetet lazítaná fel, tenné élhetőbbé. Nem ugyanarról beszélünk tehát, mégis az elérni kívánt cél, és a "gyűrű" használata valahol azonos. természetközeliség, tiszta levegő, rekreáció nagy, összefüggő területen, mégis a városhoz közel. (Később a "Zöld Gyűrű" kedvelt témává vált az urbanisták, tájépítészek körében, és ragyogó tanulmányok, diplomamunkák születtek megvalósíthatóságát támogatandó.)
"Zöld Gyűrű" - kivonat Szabó Lilla tájépítész diplomamunkájából
A KKK elleni tiltakozásnak meglovagolása a FIDESZ egyik központi kampányelemévé vált a 2010-es önkormányzati választásokon többek között azt is ígérve, hogy ha "egy a tábor", és az "egy zászló" alá besorol az ország, a főváros és a kerület, akkor az egyszínű vezetés segítségével ez a probléma is rövid úton megoldható, és a KKK ügye hamarosan "ad acta" lesz csupán. Ahogy sok más, kerületünket érintő súlyos és megoldandó probléma esetében is elmondható, úgy ebben az ügyben is bizonyítható: nem így történt ...
A 2010-es önkormányzati választások után a KKK kérdése lekerült a napirendről, hiszen szerencsére forrás úgysem lett volna rá - kellett a pénz stadionokra és a "nemzeti tőkésosztály" megteremtésére, továbbá a projekt blokkolása amúgy is szépen illeszkedett a miniszterelnök "semmit Budapestnek, mindent Budapesttől" stratégiájába. Nulla kockázattal, sőt az eredményesség reményében lehetett ellene politizálni anélkül, hogy bármi érdemi konfrontációt is kellett volna vállalni az ügyben a kerületben élők érdekeinek védelmében.
Hosszas, és valóban érdemi előkészítés után a Képviselő-testület 2015. szeptember 29.-i ülésén nagy többséggel és az ellenzék egyetértésével fogadta el kerületünk 2014-2020 közötti Integrált Településfejlesztési Stratégiáját (ITS), melyben két projektelemben is szerepel a KKK tervezett nyomvonalának helyén zöldterület- és kerékpáros-infrastruktúra fejlesztés, miközben a dokumentum megállapítja, hogy a KKK nem valósult meg.
|
|
Zöldfelületek összekapcsolása kerékpárúttal | a kerületen belüli közlekedés hálózati elemeként. |
Kerületünk tehát - nagyon helyesen - lemondott a KKK megépítéséről, és nagy többséggel egy más irányú - környezetbarát, zöld - stratégiát választott magának. (Itt érdemes megjegyezni, hogy az ITS-ben megjelenik a "Zöld Gyűrű" koncepció is, mint támogatandó elképzelés.)
Ellentmondások
Van azonban egy "kis bökkenő": a kerületi építési szabályzat, a PPVSZ övezeti térképe mai napig tartalmazza a KKK nyomvonalát, ráadásul "területbiztosítást igénylő fút és egyéb szerkezeti jelentőségű út irányadó szabályozási elemeként.
Az ITS egy kerületi rendelet, a PPVSZ egy másik kerületi rendelet. Mégis hogyan történhet meg ez az ellentmondás a két rendelet között?
Nos ennek oka az, hogy a kerületi építési szabályzatoknak mindig tartalmazniuk kell a magasabb rendű települési tervek - esetünkben a fővárosi és az országos területrendezési terv - kötelező elemeit. Márpedig a KKK nyomvonala ezekben a mai napig így szerepel!
A bizonyíték
Ezen a ponton jutottunk el a címben leírt állítás igazolásához. 2018 novemberében Gulyás Gergely előterjesztésében a FIDESZ kormány benyújtotta a T/3613 sz. törvényjavaslatot "Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről". A törvényjavaslatnak több vitatott eleme is volt, hiszen pl. ezzel a törvénnyel alapozták meg a Balaton-part tönkretételének építésjogi hátterét, a mi szempontunkból azonban az a fontos, hogy a törvény-javaslat tartalmazza a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervét is, amelyben a KKK kerületünket átszelő szakasza változatlan nyomvonallal, továbbra is szerepel. Szerepel annak ellenére, hogy addigra már kerületünk kormánypárti vezetésű önkormányzata egyértelműen állást foglalt az elképzelés ellenében, és más megoldás mellett tette le a voksát.
részlet az OTRT 7. sz. mellékletéből: a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében a KKK változatlan nyomvonallal továbbra is szerepel
Nem csak a térképen jelenik meg a nyomvonal, a törvény szövege tervezett beruházásként konkrétan nevesíti is az elképzelést:
Ezt észlelve azonnal országgyűlési képviselőnkhöz, Kunhalmi Ágneshez fordultunk kérve őt, hogy orvosolja ezt a hibát, és töröltesse a KKK-t az Országos Területrendezési Tervből. Mivel képviselőnk nem tagja a napirendre vételről döntő Törvényalkotási Bizottságnak, a módosító javaslatot képviselő-társán, Molnár Gyulán keresztül terjesztette be az alábbiak szerint:
Tuzson Bence, az előterjesztő képviseletében eljáró államtitkár válasza és a szavazás az alábbiak szerint alakult:
Tehát a Kormány és a fideszes többség kitart a KKK megvalósítása mellett szembemenve az ugyancsak fideszes vezetésű kerület és az itt élő emberek egybehangzó akaratával.
Egyeztetés FIDESZ-módra
A kérdés ezzel el is dőlt, ennek ellenére szerettem volna meggyőződni Tuzson állításáról, miszerint
"... széles körűen egyeztetett nyomvonalról van szó."
(Azt, hogy országos jelentőségű lenne, most hagyjuk is: valaha talán az volt, ma azonban már "a semmiből a semmibe vezet", főleg ha észrevesszük, hogy a soroksári szakasz már nem is része a tervnek, azaz a tervezett út az M5 és az M0 között teremtene csak egy újabb összeköttetést átszelve pár kelet-pesti kerület zöldövezetét és sűrűn lakott területeit.)
Úgy gondoltam, a "széles körbe" a közvetlen érintetteknek bele kell férnie, ezért rákérdeztem, hogy - ha már a kerületi képviselők nem értesülhettek erről, mégis - hogyan zajlott le ez az egyeztetés, és ki milyen álláspontot képviselt.
Címzetes főjegyző asszony várt három hetet a válasszal, ami az alábbi lett:
Túl azon, hogy ezek szerint az egyeztetés formális volt: kerületünk megküldhette észrevételeit, "oszt' jó napot!", a kerület választott vezetőjének, százezer ember közvetlenül választott képviselőjének vajmi kevés szava volt ezen túl a kérdésben. Gondolom, mindenki számára világos, hogy a kulcsfontosságú mondat a levél végére maradt: az elfogadott anyag és az előzetesen egyeztetett anyag nem egyezik. Azt persze nem közlik, miben is tér el a két anyag egymástól, de ez a mondat ettől függetlenül is azt jelenti, hogy magyarán szólva átverték az önkormányzatot. Ráadásul - nem feltételezve azt, hogy a Főépítészi Iroda általam is nagyra becsült, szakmailag jól felkészült csapata az elfogadott rendelet tartalmától (ITS) eltérő véleményezést bocsájt ki -, csak az történhetett, hogy észrevételezésünket "odafönt" nem vették figyelembe, azaz képletesen szólva "magasról tettek rá".
És akkor itt jussanak eszünkbe az "egy a tábor - egy a zászló", meg az "úgy jó nekünk, ha az ország, a főváros és a kerület vezetése egyszínű" elméletek. Vagy gondolkodjunk el azon, hogy inkább olyan vezetésre van szükség, amely a kerületiek érdekében hajlandó felvállalni a konfliktust a kormányzattal, ahelyett, hogy csendben tűrné, ahogy átnéznek rajta. Ezt várjuk el Szaniszló Sándortól, és így foglalt állást a kerületi Egyesült Ellenzéket alkotó összes párt képviselő-jelöltje és a programalkotásban résztvevő szakértője is.
Maradt megoldás?
A térség ellenzéki vezetőinek Karácsony Gergely főpolgármester-jelölttel közelmúltban lezajlott egyeztetésén téma volt a KKK problémája. Ígéretet kaptunk arra, hogy amennyiben a város lakói bizalmat szavaznak Karácsony Gergelynek, vezetésével a főváros felülvizsgálja ezt az elavult koncepciót, és nyomást gyakorol a kormányra, hogy a magasabb szintű jogszabályokból is törölje azt.
Mit javaslunk helyette?
Természetesen a közmegegyezéssel elfogadott Településfejlesztési Stratégiánkban foglaltak következetes érvényre juttatását, a Nyugat-Európai mintákat követő "Zöld Gyűrű" koncepció fokozatos megvalósítását. A kerületünket érintő szakaszon ez a Nagy-Burma vasútvonal közvetlen térségének rehabilitációját jelenti. Talán sokan nem tudják, ez a vasútvonal stratégiai jelentőségű, honvédelmi szempontok miatt egyelőre nem megszüntethető, sőt, annak ellenére, hogy a pályatest már rég nem bejárható,
a vasúti biztosító berendezések is működnek. Azzal kell tehát számolnunk, hogy a Nagy-Burma vasút hosszú távon fennmarad.
Környezetében azonban parkok, sétányok, játszóterek, sportterületek alakíthatók ki, hiszen évtizedek óta tiltott volt itt a beépítés, így érintetlenül maradtak meg hatalmas szabad területek.
A kerékpárúttal és sétánnyal összekapcsolt parkok, játszóterek, vagy egyszerűen szabadon maradó zöldfelületek sora funkcióval töltené meg a ma parlagon heverő, alig használt területeket.
Green Belt - London | |
Green Belt - Frankfurt | |
Green Belt - Bilbao |
A Péterhalmi-erdőt átszelő szakaszon hangulatos erdei sétány kísérhetné a teljes nyomvonalon kialakítandó kerékpárutat, mely fontos eleme lehetne a kelet- és dél-pesti kerékpáros infrastruktúra fejlesztésének és közvetlen kerékpáros összeköttetést biztosíthatna a soroksári Duna-part legszebb részeihez, a Molnár-sziget melletti természetvédelmi terület eléréséhez.