Hirdetés

Hirdetés

Magamról

A Párbeszéd Magyarországért Párt XVIII. kerületi önkormányzati képviselője vagyok.

A 2014 évi önkormányzati választáson a kerületi demokratikus ellenzéki erők összefogásának listájáról kerültem a testületbe. A PM két képviselővel vesz részt a munkában. Kezdetben Horváth Zsófia képviselőtársammal alkottuk a PM kerületi képviselőcsoportját, 2017 januárja óta pedig Somody László frakciónk másik tagja. Jómagam építész és településtervező, városgazdász végzettségem okán a Településfejlesztési és Fenntartható Fejlődés Bizottságának vagyok tagja.

Állandó oldalak

Találkozzunk a Facebookon!

  

Szerintem ...

Szerintem ez a minimum

Friss topikok

Címkék

56 (1) akciók (4) állatvédelem (1) alpolgármester (1) Bajnai (1) beiratkozás (1) beszámolók (5) bevándorló (2) BKK (1) Bogányi-zongora (1) Bókaytelep (5) Bókay iskola (1) Budapest (2) civil (1) csatorna (1) csatornázás (2) díjazás (1) Dömötör (2) egészségügy (2) együttműködés (1) energetika (1) energiabeszerzés (2) építőipar (1) erdőírtás (1) események (1) EU (1) EU-s projektek (2) FCSM (2) FIDESZ (18) forgalomszervezés (2) FTSZV (1) gárda (1) gazdaság (1) Gilice tér (2) gyermekéhezés (1) Halmierdő (1) helyi politika (19) hírek (13) iskola (5) Karácsony (1) Karácsony Gergely (2) kéményseprés (1) környezetvédelem (6) Környezetvédelmi Világnap (1) korszerűsítés (1) közbiztonság (5) közérdekű (13) közlekedés (1) közmeghallgatás (3) közpolitika (10) közszolgáltatás (1) köztartozás-mentesség (1) Krisár (1) KT-ülés (11) Kubatov (2) Kucsák (9) külpolitika (2) Kunhalmi (2) Kunhalmi Ágnes (2) lakásépítés (1) lakópark (1) Lévai (1) LMP (2) M0 (9) magasház (1) Magnet Bank (1) Matolcsy (1) megemlékezés (1) menekült (2) menkült (1) migráns (2) MNB (1) Momentum Mozgalom (1) népírtás (1) NER (1) offshore (1) oktatás (2) OLAF (1) önkormányzati választás (1) órarend (1) örmények (1) országos (23) országos lista (1) pályázat (1) Párbeszéd (69) Párbeszéd Magyarországért (84) Párizs (1) Pestszentlőrinc (4) Péterhalmi erdő (2) PM (79) rendezvény (8) rezsiharc (1) Scheiring Gábor (1) Simon (2) Somody (1) sport (1) Szabó Rebeka (1) tájékoztatás (6) terror (2) TFFB (3) törvénykezés (1) Trianon (1) Ughy (21) ügyek (60) ünnep (6) útépítés (2) vagyonnyilatkozat (1) válaszolok (2) választás 2018 (1) vélemény (6) XVIII. kerület (1) Címkefelhő

Feedek

Az elmúlt hét legfontosabb eseménye véleményem szerint a Hunyadi Gimnázium sorsát eldöntő közmeghallgatás és képviselő-testületi ülés volt. Az üggyel kapcsolatban rengeteg gondolat kavargott bennem, ezek legnagyobb részének hangot is tudtam adni a két nyilvános esemény valamelyikén. Ennek ellenére - vagy éppen mindezek mellett - úgy gondolom, jó, ha összefoglalom mindazt, ami a Hunyadival kapcsolatban bennem, illetve a Lehet Más a Politika helyi csoportjának tagjaiban a szándék nyilvánosságra kerülése óta felvetődött. Íme tehát:
Először egy, a Polgármester Úrral lefolytatott négyszemközti konzultáción találkoztam a szándékkal. Ughy Attila jelezte, azt tervezik, hogy a Hunyadi Gimnáziumot, valamint a Pitagorasz Általános Iskolát átadják az evangélikus egyház kezelésébe. Ha nem ültem volna, biztos leülök. Ott ül a polgármesteri irodában, a kerület első emberének irodájában két képviselő, két, a kerület lakói által megválasztott helyi politikus, két volt Steinmetzes, és az egyik éppen arról tájékoztatja a másikat, hogy volt közös iskolájuk kezeléséről lemond. Eléggé "lefagytam", de annyira azért nem, hogy ott helyben ne mondjam azt azonnal, különösebb megfontolás nélkül is, hogy a helyi LMP szerintem ezt a szándékot nem fogja támogatni. Elmondta még, hogy az átadás technikáját még ki kell dolgozni, de eltökéltek az ügyben, csak szeretne előre tájékoztatni bennünket: az evangélikusok építenek egy új óvodát, és átveszik az általános iskolát, illetve a gimnáziumot, így egy Dél-pesti központú, regionális jelentőségű oktatási centrumot hoznak létre a kerületben.
Azonnal értelmet nyert a korábbi igazgató sietős és indokolatlanul szigorú felfüggesztése: egy lefejezett intézményi közösség lényegesen kisebb ellenállást tanusít majd, mint egy jól irányított kollektíva!
Elváltunk, azonnal tájékoztattam a helyi csoportot a döntésről, és megindult a gondolkodás álláspontunk kialakításáról. Kerestük a döntés mellé és ellene felsorakoztatható érveket - anélkül, hogy bővebb információink lettek volna a helyi vezetés szándékairól. Találtunk persze ilyet is, olyat is. Az azonban elég egyértelművé vált, hogy bár az evangélikus oktatási centrum önmagában üdvözlendő, jó dolog, és legtöbbünknek egy percig sincs kétsége afelől, hogy minőségi tudást adó és nevelést biztosító intézmények jönnek létre, ugyanakkor az önkormányzatnak ezt a célt más eszközökkel kellene támogatnia. Nem lehet az az ár, hogy a kerület legrégebbi, legpatinásabb középiskolájára gyakorolt befolyásunkról lemondunk ezért cserébe!
Azon a képviselő-testületi ülésen, ahol a testület FIDESZ-es és szocialista (!) tagjai felhatalmazták a polgármestert, hogy megkezdje a tárgyalásokat az intézmények átadásáról az evangélikus egyházzal, hosszasan érveltem az álláspontunk mellett, melynek lényege addigra már letisztult:
"Örülünk az új oktatási centrum létrejöttének. Az új óvoda építése új óvodai férőhelyeket jelent, az új általános iskola és gimnázium pedig növeli a választékot, várhatóan tovább emeli a minőséget,  ezért javítja, sokszínűbbé teszi a kerületi oktatási életét. Nem gondoljuk azonban, hogy ennek ára létező intézmények átadása kell legyen. A lépés törést fog okozni sokakban, akik világnézetileg semleges oktatást, nevelést vártak el az adott intézménytől, amikor oda íratták be gyermekeiket. Önmagában a meglevő intézményeinktől való megválást is indokolatlannak tartjuk. Mindkét iskolának a működtetését az épphogy elfogadott kerületi költségvetés megnyugtatóan biztosítja, és átadásukkal a világnézetileg semleges oktatást nyújtó intézmények férőhelyszáma is jelentősen csökken a kerületben. Sokkal jobbnak, a kerület érdekeit valóban szolgálónak tartanánk, ha a építési terület, és/vagy üres épület átadásával támogatnánk az egyházat céljai megvalósításában. Az így rendelkezésükre bocsátott vagyon bázisán lassan, fokozatosan, felmenő rendszerben építhetnék ki oktatási intézményrendszerüket - előbb az óvodát, majd pár évre rá az általános-, végül pedig a középiskolát. Mindezek alapján értelemszerűen nem támogatjuk a kezdeményezést eredeti formájában."
Felvetéseinkre érdemi választ nem kaptunk - nagyjából a "higgyük el, hogy jó lesz így" érvrendszer keretei között maradt a polémia. Egyedül szavaztam az indítvány, a felhatalmazás megadása ellen. Mint később megtudtam, a szocialisták azért támogatták az indítványt, mert korábban az ő városvezetésük alatt is adtak át iskolákat egyházi kézbe, ezért úgy gondolták, erkölcsi kötelességük megadni a támogatást. (Nem feltétlenül értek egyet az álláspontjukkal. Egy általános iskola esetében még csak-csak védhető az érvelés, de a gimnázium esetében már igencsak inog ...) A jobbik képviselője tartózkodott a kérdésben. Szemmel láthatóan nem tudtak kialakítani érdemi álláspontot a rendelkezésre álló viszonylag rövid idő alatt, de tartózkodásuk jelzés volt: nekik is vannak kételyeik.
Annyit sikerült elérnem, hogy egy módosító indítványommal köteleztük a polgármestert arra, hogy még az iskolák ügyében meghozandó  végleges döntés előtt hívjon össze közmeghallgatást az ügyben, ahol az érintettek és érdeklődők kérdezhetnek s egyúttal kifejthetik véleményüket is a ügyben.
Beindult a folyamat, és elhatározásunk csak erősödött, amikor láttuk, hogy milyen tempóban, és mennyire az érdekeltek véleményének figyelmen kívül hagyásával valósítja meg a hatalom az elképzelését. A folyamat levezénylését Bak Ferencre, a Humánszolgáltatási Iroda vezetőjére bízta a Polgármester. Volt gyakorlata a dologban, csinált már ilyet. Gyorsan, hatékonyan, és a törvény BETŰJÉT betartva tette a dolgát ... Csak a legszükségesebb egyeztetések, azok is csak a lehető legrövidebb törvényes határidővel összehívva, az elhatározás alapjait firtató kérdések negligálása jellemezte a folyamatot. Az általa, illetve az egyház által kiadott tájékoztatók gyakorlatilag tényként kezelték a változások tényét.
Egyre másra érkeztek a jelzések a két iskolából: nem jól van ez így, sokan nem értenek egyet az intézmények egyházi kézbe adásával. A szülők fórumot szerveztek a Hunyadiban, ahova egyetlen kormánypárti kerületi vezető sem jött el - Bak Ferencet küldték maguk helyett, aki viszont csak a dolog technikai részéről adhatott tájékoztatást, és a törvényességet hangsúlyozta folyamatosan, azokat a felvetéseket, amelyek az egész folyamat értelmét és létjogosultságát kérdőjelezték meg, köztisztviselőként nem adott, nem adhatott választ.

Sikerült már ott helyben is hangot adnom véleményemnek - mind felszólalva, mind rövid interjút adva:

Az említett fórumon elhangzottakból, és a hozzánk más utakon befutott kérdésekből, véleményekből összeállt az az érvrendszer, mellyel a közmeghallgatáson, majd a képviselő-testületi ülésen kívántunk fellépni a kormányzati szándék ellen. Megtörtént a ballagás; a végzős diákok az ottmaradók nevében is, a sorok között búcsúztatták egykori iskolájukat.

Elnézve a gyermekek ballagási videóját, s megismerve a fővárosi iskolabezárási hullám részleteit, reménnyel tölthet el: a most végzettek már választók és választhatók! És még végeznek egy páran a következő választásokig ezekben az intézményekben...
A ballagáson a szülők, diákok csoportjaihoz csatlakozva igazán támogató, örvendő véleményt nem hallottam - a csendes vagy dühös beletörődés jellemzett mindenkit. Ma már idős, volt tanáraimmal beszélgetve ugyancsak a megdöbbenés és a düh hangjait hallottam vissza. Mind, mind újabb adalék a gimnázium bezárása, az általános iskola átadása ellen.
Eljött a közmeghallgatás estéje. Az önkormányzat vezetése komoly forgatókönyvet állított össze az alkalomra. Az első két óra azzal telt, hogy a vezetés és az egyház felváltva győzködte a jelenlevőket a terv nagyszerűségéről. Az evangélikusok egy nagyon jó prezentációval készültek. Őszintén meg kell mondani, a bemutatott anyag és annak szóbeli kiegészítései számos kérdésre választ adtak, és valóban nagyon meggyőzőek voltak. Egyáltalán nem volt  tehát elvesztegetett idő az sem, amikor nem tehettünk még fel kérdéseket, illetve nem szólhattunk hozzá. Az egész hibáját mindössze abban látom, amit már annyiszor hangsúlyoztunk: kevesen vitatták azt, hogy az evangélikus általános iskola és gimnázium jó dolog lenne a kerület számára. A felháborodás, az elégedetlenség, az értetlenség nem ennek szólt, hanem annak, hogy ezért mit és hogyan áldozunk fel. Órákig nézhettük volna még a jobbnál jobb anyagokat: azok akkor sem válaszoltak volna meg azokat az alapvető kérdéseket, amelyek meglevő iskoláink átadásának, bezárásának értelmét firtatták.
Illúzióink persze nem voltak: kényes kérdésekben eddig is működött a frakciófegyelem, és a FIDESZ-KDNP képviselői önmagukban elegendőek bármely kérdés eldöntésére ... viszont érveinknek és kérdéseinknek el kellett hangozniuk. Az alábbiakban összefoglalom mindazt, ami az intézmények átadásáról kialakult a Lehet Más a Politika helyi csoportjának tagjaiban. Jöjjenek először a kérdések:
  • Ígérte-e a FIDESZ-KDNP a választási programjában, hogy megszüntetik a Hunyadi gimnáziumot és egyházi kezelésbe adják a Pitagorasz iskolát? Ennek tükrében - bár többségi, legális döntést hozhatnak az átadásról -, mennyiben gondolják, hogy ez a döntés legitim is lesz?

A FIDESZ nem ígért ilyet a programjában, de mint  más döntéseiknél, itt is  megtapasztalhattuk hogy a legalitás és legitimitás között csak akkor tesznek különbséget, ha az az érdekükben áll. Most ez nem volt így, ezért  a kérdés igazából fel sem vetülhetett.

  • Mi a tényleges indoka a Pitagorasz átadásának, a Hunyadi gimnázium megszüntetésének? (Az anyagi okok gyakorlatilag sosem hangzottak el a vitában. Az oktatás színvonalának emelése nem érv: ugyanazzal a tantestülettel ezt nehéz értelmezni, jobb iskolát meg alapítani kell - azért nem kell bezárni egy másikat.)

Azokon a válaszokon kívül, amit mi eleve kizártunk más érdemi választ nem kaptunk.

  • Szerintünk semmi nem kényszeríti az önkormányzatot rapid döntésre, kivéve a némi (kb. 200 milliós) éves önrésztől való megszabadulás. A belvárosi evangélikus iskola átadása 1992-ben kezdődött (a Sütő utcai iskola cserébe megkapta az Orczy téren az új épületét és aki akart ott folytatta tanítási és tanulási pályáját). A kinevezett igazgató, Schulek Mátyás 1 kerek évet kapott programírásra és tanártoborzásra. A teljes átadás 4 évig tartott, nem 4 hónapig. Hasonlóan ment a fasori átadása is. Kérdezzük tehát: Hova a sietség?

Az egyház válasza az volt, hogy ők rendszerint hasonlóan gyors folyamatban szoktak átvenni iskolákat, és a példaként felhozott eset egyedi és rendkívüli volt annyiban, hogy a Fasori Gimnázium kollektívájából kellett kialakítani az új iskola bázisát, ezért tartott olyan sokáig. A kérdésre az önkormányzat vezetése részéről Bak Ferenc is válaszolt. Azt emelte ki, hogy ha a folyamat elhúzódik, az tapasztalata szerint az érintett iskolák leépülésével, értéktelenedésével jár. Jobb, hatékonyabb a gyors váltás.

  • Milyen szakmai szervezetekkel volt egyeztetés?
Csak a törvény által előírtakkal. Így született oktatásügyi szakértői vélemény is, amely természetesen támogató volt.
  • Milyen vizsgálatok előzték meg az átszervezést, készültek-e hatástanulmányok a kérdésben? Mi volt ezeknek a tanulmányoknak az eredménye? Miért nem ismerhette ezt meg a képviselő-testület?
Nem kaptunk választ a kérdésre. Vélhetően azért, mert nem voltak ilyenek.
  • Miért nem tudhattak az átszervezési szándékról a felvételizők?
A hivatalos válasz úgy hangzik, hogy amikor a felvételik zajlottak, még nem volt felhatalmazás a tárgyalások megkezdéséről, ezért nem is tájékoztathatták a felvételizőket a szándékról. Gondolom, nem csak én érzem úgy, hogy itt csúnya maszatolásnak vagyunk tanúi: természetesen mindenkit tudja mindazt, ami a válaszban szerepel. A kérdés az, hogy miért nem kezdték korábban a folyamatot annak érdekében, hogy a felvételizők már értesülhessenek a fenntartó-váltásról? Azt senki sem hiheti komolyan, hogy a felvételik idején még senkiben nem fogalmazódott meg az átadások szándéka. Elég nyilvánvaló a szándék: feltölteni az első évfolyamokat diákokkal, majd így átadni az iskolát, nehogy a hirtelen váltás negatív hatása rossz statisztikát eredményezzen a kezdő évfolyamoknál.
  • Egyetértettek-e a tantestületek az átszervezéssel?
A Pitagorasz iskola tantestülete feltételekkel igen, a Hunyadié csak tudomásul vette a döntést.
  • Tudja-e az önkormányzat vezetése - nyilván tudja - hogy bármely új iskolába augusztus 15-i hatállyal tudnak elhelyezkedni a tanerők? Ezzel összefüggésben miért szerepel az előterjesztésben július 31-i dátum? Ha az átszervezések mellett döntünk holnap, akkor azoknak, akik valamilyen okból kifolyólag nem az adott intézményben folytatják pályafutásukat, szükségszerűen megszakad a munkaviszonyuk. Miért van ez, és kinek jó mindez?
A válasz úgy hangzik, hogy 15 nap alatt nem lehet lebonyolítani az átalakítás adminisztratív részét, ezért biztosítanak erre egy teljes hónapot. Lefordítjuk: az intézmény-átadás érdeke nagyobb prioritást élvezett az egyes, az intézményeket esetleg elhagyó oktatók érdekeinél. (Tekintettel arra, hogy ilyen tanár viszonylag kevés lesz - hová is menne? -, a fentiek szerinti priorizálás még talán el is fogadható.)
  • Mi a pénzügyi mérlege a kerület szempontjából az intézmények átadásának?
Nincs válasz. Nyilván megszabadulunk évi közel 200 milliós kötelezettségtől, de igazán a szocialisták által feszegetett gazdaságossági kérdések megválaszolása összességében elmaradt.
  • Hol épül fel az új evangélikus óvoda (szeptemberre)?
Szeptemberre sehol. Majd 2012-ben elindul egy csoport, aztán később továbbiak. Hogy hol, milyen körülmények között, ma még nem tudni. Vélhetően valahol a Pitagorasz iskola közelében, talán a szomszédos telken, talán épül új épület, talán nem ... nincs kiforrott koncepció. Egy azonban biztos: mire a döntésig eljutottunk elolvadt az újonnan épülő óvoda ígérete, s vele együtt az új kerületi óvodai férőhelyek is.
  • Valóban a kerületnek kell feláldoznia egy iskolát azért, hogy dél-pestenek regionális evangélikus oktatási központja legyen? Ha ez összbudapesti, vagy regionális érdek, az is elfogadható, csak akkor nem összbudapesti, vagy regionális áldozatvállalás illene hozzá?
Nincs rá válasz.
  • Kákay István evangélikus irodaigazgató, az intézmény-átvétel ügyében egyik főtárgyalő az egyház részéről az egyház honlapján így vélekedik az iskolaátadásokról:


"Meg kell vizsgálni azt is, hogy az intézményben a dolgozók megfelelő szakmai tudással rendelkeznek-e, illetve van-e közöttük evangélikus. Ha kevesen vannak, akkor van-e remény arra, hogy arányukat növelni lehessen, ami különösen evangélikus oktatási intézmények esetén fontos, ahol az iskolalelkész mellett az evangélikus tanárok tudják képviselni az evangélikus szellemiséget. Ahol nincsenek evangélikusok, értelemszerűen nincsen evangélikus szellemiség sem – ott egy oktatási intézmény sem tud evangélikus lenni, hiszen a személyi feltételek hiánya megakadályozza ezt."
  • Ezzel összefüggésben kérdezzük, hogy tudomása van-e az előterjesztőnek vagy az egyháznak arról, hogy elegendő evangélikus szellemiségű oktató marad-e az intézményekben? Mert ha nem, akkor bizony teljesen indokolatlan az átadás.
Az egyház válasza: A személyes interjúkon, beszélgetéseken meggyőződtek arról, hogy elegendő megfelelő szellemiségű oktató marad az intézményekben.
  • Ugyanő az iskola fenntarthatósági követelményeiről így ír ugyanott:
"Egyházunknak nincsenek termelőeszközei, nincsenek komoly bevételei, melyekkel ezeket a kezdeményezéseket anyagilag támogathatnánk. A mi intézményeink is állami normatívából gazdálkodnak. Ahol kevés a gyerek, ott kevés a normatív támogatás is, és a gazdaságtalan működtetést nem vállalhatjuk fel. Általánosságban: a jelenlegi mutatók szerint egy óvoda 75, egy általános iskola 300, egy középiskola 600 fővel működhet gazdaságosan. Ha ennél lényegesen alacsonyabb a létszám, akkor felelőtlenség az intézmény átvételébe belevágni." 
  • Az iskola honlapja szerint a Hunyadinak jelenleg 589 tanulója van - ez kevesebb, mint a megjelölt 600, de ha jóindulatúak vagyunk, akkor is határon van. A Pitagorasz iskolában ez a viszonyszám 199/300. Megismerve a főtárgyaló álláspontját az Önkormányzat nem tartja felelőtlenségnek átadni az iskolát, amikor az egyház saját meghirdetett álláspontja is ez? Én úgy látom, kódolva van a rendszerben a majdani finanszírozási válság, és ha az intézmények kezelését átadjuk, nem lesz ráhatásunk annak megoldására sem. Polgármester úr hogy látja ezt a kérdést?
Polgármester úr helyett az egyház válaszolt: mindenre kiterjedő számításokat végeztek és úgy látják esetünkben van tartalék is a rendszerben. Ha csak a jelenlegi diáklétszám 70%-a folytatná a tanulmányait az új intézményekben, azok még akkor is működtethetőek maradnának.
A kérdésekre kapott válaszok is hozzájárultak ahhoz, hogy az alábbi álláspontunk alakuljon ki a két iskola átadásáról:
Az általános politikai felelősségről, a demokratikus normák sérüléséről

Felhatalmazás

Erre a lépésre nem kért és így nem is kaphatott felhatalmazást a kerületben élőktől a jelenlegi városvezetés.

Vagyon, befolyás megőrzése

Az iskola épülete egy vagyon, az iskola közössége, kollektív tudása szellemi tőke, melynek kezelése és gondos gyarapítása egy szekuláris állam minden igazgatási szintjének - beleértve az önkormányzatokat is - nem csak joga, hanem kötelessége is. Az iskola, mint oktatási intézmény az ifjúság, a jövő polgársága nevelésének alapvető eszköze. Irányítását kiadni a kezünkből pillanatnyi anyagi vagy politikai érdekből nem szolgálja a polgárság érdekeit. A megszűnő világi oktatási férőhelyek helyett nem létesülnek újak: a kerületben közel 2/3-ára csökken a világi oktatást nyújtó gimnáziumi férőhelyek száma.

Félrevezetés

Megismertük a szülőknek adott tájékoztatást. Az első tájékoztatóban az önkormányzat kész tényként közölte, hogy július 31-ével megszünteti a Hunyadi gimnáziumot. Később ugyan korrigálták a megfogalmazást, de a szülők, diákok, pedagógusok számára egyértelművé tették, hogy megszűnik az iskolájuk. Ezzel egyidőben az evangélikus egyház folyamatosan úgy kommunikált, hogy szeptemberben megnyílnak az új intézmények. Ez annak tükrében, hogy ekkor még döntöttünk a kérdésben, egyértelműen az érintettek félrevezetése volt. Ezeknek az információknak a tudatában nyilatkoztatták meg őket "választásukról" - és ezt hadd tegyem idézőjelbe, ugyanis egyetlen opciót soha, senkinek nem kínáltak föl: Szeretnék-e, hogy iskolájuk a következő tanévtől megszűnjön/egyházi fenntartásba kerüljön? Enélkül az opció nélkül hivatkoztak végül a kerület vezetői arra, hogy az érintettek túlnyomó többségének megfelelt az egyházi oktatás.
Nemzetgazdasági szempontok
És végül, ha kitekintünk, és nem csak önös helyi érdekeinket nézzük, vajon mennyit használ hazánk megtépázott költségvetési helyzetének, hogy az egyházaknak biztosított valamivel magasabb normatívákra alapozva nyakló nélkül adják át az önkormányzatok iskoláikat a legkülönbözőbb egyházaknak - megemelve ezzel az állami kötelezettségvállalásból származó támogatási összegek volumenét?
Az evangélikusokról
Az egyházi oktatásról
Sokan vagyunk azzal úgy, hogy örülünk, hogy új egyházi iskola, iskolák - pontosabban oktatási, nevelési létesítmények; hiszen óvodáról is szó van - indulnak a kerületben. Jómagam erdélyi gyökereim okán unitárius vagyok, és - bár vallásomat nem gyakorlom -, különösen üdvözlöm a reformációhoz köthető bármely vallás gyarapodását. Bár a világi oktatás híve vagyok, és a vallást, a hitet magánügynek tekintem, elismerem az egyházi iskolák magas oktatási és erkölcsi színvonalát is, ezért az új intézmények léte, mint a világnézeti változatosságot, a választási lehetőséget növelő lehetőség véleményem szerint fontos érték.

Az egyház intézményfenntartó képességéről

Ahogy a kérdések között is utaltunk rá: az egyház anyagi forrásokkal nem rendelkezik. A hosszú távú iskolafenntartásra csak az állami 100%-os apanázsban bízhat - ellentétben az önkormányzattal mely (eddig) mindig számíthat(ott) saját bevételekre is. Természetesen nem ismerjük a kormánytöbbség álláspontját - mint még oly sok fontos kérdésben - az Önkormányzatok jövőbeni gazdálkodási szabadságának kérdéskörében sem, de ma úgy látjuk, az Önkormányzatnak nagyobb finanszírozási szabadsága van, mint egy egyháznak. Ezért is kockázatos a Hunyadit átadni. 
Az egyház pedagógusairól
Erős a gyanum, hogy az az egyház, mely nem képez intézményesített keretek között tanítókat és tanárokat, nem lesz képes megfelelő szakembergárdával feltölteni az új intézményeit. Így viszont a máshol megtapasztalt és az indítványban is elvárásként megjelenő magasabb színvonalnak semmiféle valós háttere nincs. Az evangélikusok országszerte most több intézményt is átvesznek - és még több átvételét utasították vissza -, és bizony a kellő számú evangélikus szellemiségű oktató hiánya miatt kénytelenek építeni az állásukat féltő helyi gárdára. Különös egymásra utaltság ez, mindkét fél részéről kényszer - ebből jó még sosem született.
Az egyházi intézménybe jelentkező diákokról
Kerületünkben nagyon alacsony, pár ezerre tehető az evangélikusok aránya (legutóbbi népszámláláson 2175-en vallották magukat evangélikusnak, de az egyházi nyilvántartásban mindössze cca. 1300 lélek szerepel - forrás: a egyház kerületi honlapja: http://pestlorinc.lutheran.hu/gyulekezetunk-1 . Az ő gyermekeik nem fogják feltölteni ezeket az intézményeket - ennek az evangélikus egyház is tudatában van; úgy is számolnak, hogy a környező kerületekből és az agglomerációból is érkeznek majd ide diákok - ezek a diákok azonban a kerületben élők gyermekeitől veszik el a helyeket, mert a középiskolai férőhelyek száma ezzel az intézkedéssel nem növekszik. Ellentétben kerületünk lakosságának számával ...
A Hunyadi megszüntetéséről

"Valamit", vagy "valamit valamiért"?
Úgy gondolom - és ezzel is vagyunk még jó sokan itt a kerületben -, hogy egy értékért egy másikat feláldozni úgy, hogy arra nincs kényszer - túl nagy ár. Egy 75 éves, alapítása óta világi iskolát - amit annak idején a polgárságnak azért engedélyeztek, hogy aki nem kívánja gyermekét egyházi oktatásban részesíteni, az megtehesse -, a kerület identitását meghatározó intézményt egyszerűen megszüntetni bűn!
A hűtlen kezelés új dimenziói
A hűtlen kezelés mostanság naponta emlegetett BTK-fogalmát új csomagolásba helyezhetjük:
  • szerintem az is hűtlen kezelés, ha 75 év önkormányzati erőfeszítései, a polgárok adóbefizetései alapján működtetett intézményről, annak világi szellemiségéről egyszerűen lemond az önkormányzat!
  • hűtlen kezelés az is, ha lemond azokról a gyerekekről, akik nem akarnak egyházi iskolába járni, mert semmi közük az evangélikus vagy bármely más történelmi egyházhoz
  • hűtlen kezelés az is, ha a nem vallásos (vagy hitüket magánügyként kezelő) pedagógusokat olyan helyzetbe kényszeríti, hogy valljanak színt vagy ha nem tetszik, távozzanak (az ő elhelyezésüket persze senki nem fogja garantálni, mint ahogy a gyerekek is valószínűleg a város másik végébe kell majd ingázzanak, amely mindenképp csorbítja a tanuláshoz való alapjogok sikeres gyakorlását
Mégis kinek az értéke?

A kormánypárti képviselők döntésükkel azt állítják, hogy az új érték megteremtése csak a régi lerombolása árán jöhet létre - nincs más út. Amikor a letűnt politikai rendszerek - fasizmus, kommunizmus - (idézőjeles) "értékeinek" lerombolásáról van szó, ez nyilván igaz is. De ezt az iskolát 1936-ban alapították! Milyen értékeket rombolnak éppen?
Tanácsaink
A kerület vezetése, a többségi frakció tagjai most úgy gondolják, jót cselekszenek. Nekünk az a véleményünk, hogy ekkora felhatalmazással, ekkora hatalommal, és azzal a szakértelemmel, amivel Bak Ferenc úr levezényelte az átszervezéseket - szóval mindezzel sokkal jobbat is tehetnének.
Hogy ne csak az ellenkezést lássák: sokkal célravezetőbbnek, mindenki számára  rövid, illetve hosszú távon egyaránt elfogadhatóbbnak tartanánk, ha úgy adnánk teret az evangélikus egyháznak új az oktatási centrum létrehozására, hogy azt a környező településekkel egyeztetve, összefogásban tesszük. Keressünk számukra együtt alkalmas területet, ahol lassan, fokozatosan kiépíthetik intézményrendszerüket. Előbb az óvodát, aztán az általános iskolát és végül a gimnáziumot - felmenő rendszerben, világnézetileg is elkötelezett diákságot nevelve, és a változó, de mindenképpen fokozatosabban fellépő igényeket kiszolgálni képes tanerő-képzéssel. Ez lassú, de biztos folyamat. A mostani gyors és így eredményességét tekintve szükségszerűen bizonytalan is.
---
Gondolom, nem árulok el meglepetést, ha elmondom, megválaszolatlan, vagy elégtelenül megválaszolt kérdéseink, felvetéseink nem tántorították el a kormánypárti képviselőket, hogy másnap reggel megszavazzák az intézmények átalakítását. Itt tartozom egy kis magyarázattal:
Értelem szerűen mindkét iskola esetében az átalakítás ellen szavaztam. Nem szavaztam meg sem azt, hogy a Pitagorasz Általános Iskola jogutódlással kerüljön a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásába, sem azt, hogy megszűnjön a Hunyadi Gimnázium. Ennyit tehettem.
A többség más döntést hozott. A döntésük véleményünk szerint törvényes volt és demokratikus is. Voltak a folyamatban vitatható, támadható momentumok, de a kerület jelenlegi vezetésének erős, az országoshoz hasonlóan 2/3-os felhatalmazása van. Ezzel együtt kell élnünk, el kell fogadnunk a döntést, ezért attól a pillanattól, ahogy az megszületett, megváltoztak a kerület érdekei. Attól a pillanattól - papír szerint - volt egy evangélikus általános iskola a kerületben és nem volt többé Pitagorasz Általános Iskola. Megszűnt a Hunyadi Gimnázium, épülete ott állt üresen, ellenben volt helyette új, evangélikus gimnázium, melynek azonban nem voltak adottak a tárgyi, technikai feltételei. Megszűntek általános iskolai és gimnáziumi férőhelyek, és lettek helyette újak - viszont azok nem az önkormányzathoz tartoztak; mondhatnánk úgy is: piaci alapúak voltak. Ezért aztán megszavaztam mind az ingatlanvagyon használatba adását, mind az eszközök térítésmentes átadását éppúgy, mint a felhatalmazást a közoktatási megállapodás aláírására. Tettem ezt azért, mert akkor már az volt a kerület, a kerületben lakók, itt tanulni , tanítani szándékozók érdeke. Mint ahogy az elkövetkező 99 évben - de legalább is a következő esedékes felülvizsgálatig eltelő 10 évben - az is a kerület érdekszférájába tartozik, hogy a Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium problémamentesen végezhesse feladatát, sikeresen teljesítse küldetését. Kívánok ezért nekik munkájukhoz ezúton is sok sikert!
---
Végezetül röviden értékelni szeretném az ügyben betöltött szerepünket. Azt gondolom, sikerült egyértelművé tennünk álláspontunkat. Nem vagyunk egyház-ellenesek, nem is viselkedtünk egy percig sem úgy. Ellenkezésünk a kerület vezetésének, az általuk meghozott, az érintettek véleményét figyelmen kívül hagyó, illetve tudatosan és manipulatívan torzító kommunikációval megtámogatott döntésnek szólt, valamint annak, hogy ezzel a döntéssel materiális és szellemi vagyont veszítünk, fontos befolyásról mondunk le oktatási intézményeink egy része esetében - s tesszük mindezt úgy, hogy meggyőződésünk szerint erre nem kényszerít bennünket semmi.
Az eredmény persze nem siker, hiba lenne annak elkönyvelni. Kudarc ez a javából. Amíg csak ekkora erőt képviselünk, jogszerű döntések esetén nem is nagyon lesz másban részünk a fideszes úthengerrel szemben. Mégis:
Sikerült elérnünk, hogy a döntést megelőzően legalább egy közmeghallgatás történjen. A kezdeményezés jó volt, az esemény sikeres volt. Még azok is pozitívan nyilatkoztak róla, akik minden körülmények között ellenezték a később megszületett döntéseket. A közmeghallgatás sikeressége - bízunk benne - felnyitja a kerület vezetésének szemét a tekintetben, hogy a nagy horderejű döntések meghozatalánál fontos, előre mutató és mindenki számára megnyugtató a közösség közvetlen bevonása a folyamatba. Ez most még nem volt tökéletes, de legalább elindult valami.
Kérdéseinket, érveinket el tudtuk mondani. Ezeken keresztül karaktert tudtunk adni az LMP-nek a kérdésben és bár az ügyben a szocialistákkal egy platformra kerültünk, az általunk képviselt álláspont és a tanusított viselkedés eléggé markánsan megkülönböztetett bennünket mind tőlük, mind az összes többi párttól.

Címkék: ügyek közmeghallgatás

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://petrovai.blog.hu/api/trackback/id/tr615392978

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.