Miért kell Pestszentlőrinc és Pestszentimre kertes övezetei lakóinak sok helyütt keskeny aszfaltcsíkokon lavírozniuk utak helyett és miért kényszerülnek nyelni a mindent ellepő fehér murvazúzalék porát, amit padka helyett kaptak ezeken a szakaszokon? A kérdés megválaszolása messzire vezet, és nem kevés köze van hozzá a fideszes városvezetés „mintaprojektjének”, a kerületi csatornázásnak.
A történet kezdete a távoli múltba nyúlik vissza. Még Demszky Gábor volt a főpolgármester, amikor a Mester László vezette városrészünk is elszenvedője volt az egymást követő sikertelen pályázatoknak, melyek a főváros egyik legkevésbé csatornázott kerületét is felzárkóztatták volna a XXI. században elvárható csatornázottsági szintre. Előkészítettlenség, rossz pályázatok, a peremfeltételek hiánya mind kellettek ahhoz, hogy évről évre azzal kellett szembesüljenek az itt élők, hogy „márpedig csatorna az idén sem lesz”. Így jutottunk el a 2010-es nagy politikai átrendeződéshez, amikor is narancssárgába borult az ország, s vele együtt a főváros is. Az új, Tarlós István vezette Fővárosi Önkormányzat került abba a helyzetbe, hogy a sorozatos hibákon okulva, azokat rendre kijavítva és az idők folyamán a csatornázáshoz kapcsolt egyéb beruházások közül sokat kigyomlálva győzelemre is esélyes pályázatot nyújthasson be a – a korábbi Kohéziós Alap helyett immáron a – KEOP keretein belül „Szennyvízelvezetés és –tisztítás megvalósítása” konstrukcióban. . A pályázat a KEOP-1.2.0/09-11 szám alatt „Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése nevű (BIKSZ)” címmel fut jelenleg is. A kormány a projektet 2013. február 21-i, 1072/2013. sz. határozatával hagyta jóvá, azt egyúttal nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánította ezzel is gyorsítva a megvalósulást.
Hamarosan alá is írták a támogatási szerződést és majd ezt követően a projektben érdekelt kerületek és agglomerációs települések tettek vállalásokat a finanszírozás 6%-os önrészének biztosítására. A XVIII. kerületben ez a 2013. március 21-i testületi ülésen hozott 81 és 82/2013. (III.21.) sz. határozatokkal valósult meg.
http://www.bp18.hu/docs/varosnaplo/392/S1-131.pdf
http://www.bp18.hu/docs/varosnaplo/392/JKV0321.pdf
Informális csatornákból úgy tudjuk, hogy a fent említett egyik korábbi „gyomlálásnak” esett áldozatul a csatornázással érintett utcák csatornafektetést követő teljes körű aszfaltozása is. E műszakilag teljesen indokolt projektelem eltávolításától azt várták a szakemberek, hogy a projekt összköltsége és átfutási ideje is csökken, ugyanakkor a KEOP céljaihoz is így volt jobban illeszthető a pályázat. Helyébe a csatornák feletti 1 m széles szakaszon történő útfelújítás lépett, azaz ennek költségeit lehetett elszámolni a BIKSZ projekten belül és azt kellett megépítenie a csatornázás kivitelezőjének.
Kerületünkben két cég nyerte el ennek jogát. A pestszentlőrinci területeken a SADE-PENTA konzorcium, a pestszentimrei területeken a CDM konzorcium.
http://www.bp18.hu/csatornazas_elerhetosegek
Előbbit a Sade Kft. és a Penta Általános Építőipari Kft. alkotja, és a pestszentlőrinci munkákért 4,46 Mrd. forintot kap, míg utóbbit a Colas-Alterra Építőipari zRt., a Duna Aszfalt Kft. és a Mészáros és Mészáros Kft. alkotja és a XVIII.-XXIII. kerületi projektért 6,35 Mrd. forintot számlázhat. (A Sade önállóan nyert még mintegy 780 Mft.- értékű megbízást más kerületekben, míg a Mészáros –féle CDM egy másik, 3,21 Mrd. forintos megbízást is kapott, így a legnagyobbat nyerte a BKISZ projekten.)
A csatornázási munkálatok megkezdését bejelentő cikkben Ughy Attila polgármester nyilatkozik is, hogy
"... míg korábban a csatornázás csak kampányígéret volt, addig a 2010-es önkormányzati választás fordulópontot jelentett ebben ... ebben a ciklusban elvégzik a csatornázást, és ez sikerülni is fog."
http://www.bp18.hu/cikk.2135.indul_a_csatornazas.html
A projekt indítása 2013. szeptember 20-án ünnepélyes keretek között a XVIII. kerületben történt.
http://www.tizenhetedik.hu/anew/index.php?oldal=hirek_bovebb&hir_index=574_181424_h
2013. december 12-én a Képviselő-testület sürgősséggel tárgyalta azt az előterjesztést, ami lehetővé tette, hogy Önkormányzatunk 600 MFt-nyi pénzeszközt (ebből 400 MFt-ot hitelből fedezve) adjon át a Fővárosi Önkormányzat részére annak érdekében, hogy
- a Fővárosi Önkormányzat beruházóként vállalja a teljes pályás úthelyreállítást,
- a többlet beruházás (teljes pályás helyreállítás) céljából lefolytatja a szükséges közbeszerzési eljárást,
- tételesen és részletesen elszámol a kerületi önkormányzat felé a rendelkezésre bocsátott pénzeszköz felhasználásáról.
http://www.bp18.hu/docs/varosnaplo/514/S4-542.pdf
A Főváros mintegy hat hónapot ült az ügyön, és a meghívásos, tárgyalásos közbeszerzés ajánlattételi felhívását 2014. június 30.-án küldte meg a két konzorciumnak. Az egyszereplős közbeszerzésekre a szerződéseket 2014. augusztus 29-én kötötték meg.
A SADE-PENTA Konzorcium 219 900 000.- FT +ÁFA (+13 272 830.- + ÁFA opciós tartalom) összegre,
a CDM Konzorcium 249 999 000.- FT + ÁFA összegre szerződhetett.
A szerződések bruttó összege az opcionális tartalom nélkül 4 M.- Ft híján épp eléri a célra szánt 600 MFt.-ot.
A szerződések műszaki tartalma – már amennyi a szerződésszövegből megismerhető – nem utal arra, hogy bármely utcában is csökkenthető lenne a pályaszerkezet szélessége. Az eredeti testületi határozattal összhangban arra szerződünk, hogy a nyomvonalas felújításon kívül eső útfelületeken is végezzék el a „burkolat helyreállítást”. Azaz a felújítást követően minden érintett utcában az eredeti pályaszélességet kellett volna visszakapják az utcák lakói.
Az is furcsa, hogy vannak olyan földutak a kerület sűrűn beépített, családiházas területein, melyet most érintett a csatornázás – ilyen pl. a Gulipán utca – de az aszfaltozásból továbbra is kimaradtak!
A ciklus 2014 októberéig tartott és a csatornázás kisebb csúszásokkal haladt is az új önkormányzati választások szorongató dátuma felé. A kivitelezőkre mindenhol rengeteg volt a panasz – elsősorban a fejetlen forgalomszervezést, az ad-hoc jelleggel lezárt vagy egyirányúsított utcákat, illetve az utak tönkretételét kifogásolták a lakók. Nem csak a csatornázással közvetlenül érintettek, hanem azok is, akiknek utcáit az építési forgalom igénybe vette. Az alapvetően személyforgalomra méretezett utakon napi rendszerességgel jártak a nehézgépjárművek, ami a zaj- és porterhelésen túl az utak tönkremenetelével is járt. Sok utcában nyomvályúk keletkeztek, letöredeztek a szegélyek ahol pedig új építésű csatorna készült, a helyzet ennél is sokkal rosszabb volt. A csatorna lefektetését követően ugyanis az árkok visszatöltésénél sok helyen nem végeztek rendes tömörítést, illetve nem várták meg a visszatöltött talaj konszolidációját, hanem a sürgető határidők miatt idő előtt terítették le az 1-1,5 méter széles aszfaltcsíkokat. A kapkodás és a szakszerűtlen kivitelezés azt eredményezte, hogy a csatornák feletti sáv az út többi részéhez képest megsüllyedt , míg az alappal rendelkező csatorna-aknánk eredeti szintjükön maradtak hatalmas bukkanókat képezve ezzel az út tengelyében.
2014 őszére a csatornázási munkák a kerület szinte összes érintett részén megindultak, így a fideszes városvezetés központi kampánytémája lett, hogy ami az elmúlt évtizedekben nem sikerült, azt ők megoldották: végre csatornázott lesz a kerület. Igaz, azt is tudta már ekkor mindenki, hogy a ciklus végére semmi esetre sem készülnek el, és az is érezhető volt, hogy az utak borzalmas állapota, a kivitelezés során tapasztalt anomáliák, az egyre gyakoribb és erősödő lakossági panaszok kezelést kívánnak.
Ahogy kezdték visszatemetni a munkaárkokat, és elkezdődtek az aszfaltozások, egyre szembetűnőbbé vált, hogy az utak sok helyütt keskenyebben épültek vissza. Ezt egyre sűrűbben és hangosabban sérelmezték a lakók, ami miatt végül decemberben interpellációt nyújtottam be a kérdésben. Az interpelláció a Hivatalban az év végével lezajlott jegyzőváltás során „elkallódott”, ezért azt csak a 2015. február 24-i ülésén tárgyalta a testület.
Az interpelláció itt – http://www.bp18.hu/docs/varosnaplo/680/Int-01.pdf –, az arra kapott válasz pedig itt – http://www.bp18.hu/docs/varosnaplo/680/Int-01_valasz.pdf – olvasható. A választ akkor elfogadtam, mert ott kaptam meg, és olyan jogszabályi hivatkozások illetve állítások voltak benne, amikre akkor ott, helyben nem tudtam érdemi ellenvéleményt felhozni.
A tavasz beköszöntével folytatódott az utcák újra aszfaltozása, és a lakossági panaszok nem szűntek meg. Egyre több helyről jelezték, hogy a „visszakapott” utcáik jelentősen keskenyebbek, balesetveszélyesek. Új panaszként jelentkezett a padkára szórt zúzottkő – ez van a szerződésben előírva padkaképzésre a kivitelezők számára – felporzik, azt a nagyobb esők elmossák, illetve felmossák az útra. Műszaki előképzettség nélkül is meg tudták állapítani a lakók, hogy ezek az utak így nem jók.
A május 19-i KT-ülésen ezért ismételten szóba kellett hozni az utak problémáját. Az ülés jegyzőkönyve itt érhető el: http://www.bp18.hu/docs/varosnaplo/718/JK0519.pdf , a napirend előtti felszólalás az ülés elején hangzott el, a jegyzőkönyv 4. oldalán kezdődik. A felszólalásról videófelvétel is készült:
(Egy másik ügyről is szó van benne, a Flór Ferenc utca burkolattal történő ellátásának szándékáról. Ez egy erdei földút, aminek burkolása ellen a lakók hevesen tiltakoznak, az önkormányzat viszont úgy tűnt, erőből akarta átvinni ezt a projektet. Új hírünk erről azóta nincs, de figyelünk rá, mert aggasztó jeleket tapasztalunk ott is. Felszólalásom második része szól az „ellopott utakról”.)
Ahogy a jegyzőkönyből kiolvasható, Ughy Attila polgármester ott az ülésen részben elfogadta felvetéseimet, és legalább a Kőrös utca esetében azonnali intézkedést ígér.
„… amit a Kőrös utcában fényképeztél, az szerintem tűrhetetlen és abban az ügyben én azonnal meg fogom kérdezni a kollégákat, akik azért felelnek, hogy az „hogy az ördögbe” lehetséges, hogy szegélyen belül történt az úthelyreállítás, tehát ilyen nincsen, én magam is értetlenkedve állok ez előtt.”
– mondta.
(Jegyzőkönyvön kívül) a fideszes városvezetők közül többen is elmondtá, hogy ez egy tudatos poitikai döntés volt részükről: a rendelkezésre álló keretből minél nagyobb hosszban akartak utakat felújítani, így inkább keskenyítették a keresztszelvényt, hogy a szerződött mennyiségek minél hosszabb útszakaszokba legyenek beépíthetők.
Most lassan szeptember van – semmi nem történt (mint ahogy máshol sem).
S végül a szakmai rész:
A Közutak tervezése névre hallgató szabvány osztályokba sorolja a belterületi közutakat (is). A belterületi mellékutcák közül a legalárendeltebb az ú.n. Kiszolgálóút, melynek besorolása B.VI.d. A …D lehet tervezési sebességtől függően. Nálunk a XVIII. kerületben ez általában A-C között változik (A, B – 40 km/h, C – 30 km/h, azaz ú.n. „Zóna 30”-as, forgalomcsillapított utak. (Más kerületekben is jellemzően ugyanez a besorolás, mert nincs is más osztály a szabványban.)
A Belterületi közutak útkorona-elemeinek kialakításáról rendelkező előírás (itt elérhető: http://www.sze.hu/~petocz/Kommunalis%20feladatok%202/Segedanyagok/KTSZ/Belter%C3%BCleti%20k%C3%B6zutak.pdf) a 4.7.2. pontban tárgyalja az útkorona elemeinek kialakítását.
A belterületi mellékutak tervezésénél, („d” hálózati funkció), a keresztszelvény kialakítását a mértékadó jármű-találkozáshoz szükséges keresztmetszeti méretek, (4.3. ábra), a közlekedésgeometriai szempontok határozzák meg.
A legalárendeltebb „Zóna 30”-as út sem lehet keskenyebb két forgalmi sáv esetén 5,50 méternél, ha kiemelt a szegély, teherbíró padka esetén pedig 4,25 (+2x25 cm biztonsági távolság).
Nálunk sok esetben 3,30 – 3,75 széles aszfaltcsíkok készültek – és nincs mellettük teherbíró padka.
Fényképeket, egy lakossági panaszlevelet és a rá adott választ az alábbi Google-mappába töltöttem fel:
https://drive.google.com/open?id=0Bzi3ar52TiThTmd4QkR1QkdObms
